2013. május 25.

Colin Dexter: Az utolsó busz Woodstock felé

A Katherine’s Bookstore blogon találkoztam először Colin Dexter és Morse felügyelő nevével, és mivel kedvelem a klasszikus krimit kíváncsi lettem erre a krimihősre is. Egy kicsit utána olvastam a sorozatnak, és sajnálattal vettem tudomásul, hogy a szerző által írt tizenhárom könyvből csak kettő jelent meg magyarul, további kötetek megjelentetését nem sikerült megvalósítani. A több díjat is nyert kötetek  1975 és 1999 között születtek, 1987-től pedig tizennégy éven keresztül a BBC sikerrel vetítette a könyvek alapján készült filmsorozatot.

Az utolsó busz Woodstock felé az első könyv amelyben együtt nyomozhatunk Morse felügyelővel. A helyszín a Temze-völgyi Rendőrőrs hatáskörébe tartozó Oxford patinás városa és ennek környezete. Már az első pillanattól nyilvánvalóvá válik az olvasó számára, hogy a vékony dongájú, sötét hajú, középkorú Morse felügyelő sajátos munkamódszereivel nem illik bele a megszokott detektívfigurák képébe. Saját őrmestere – Lewis őrmester – is nehezen igazodik ki rajta, és igencsak fura fazonnak tartja, annak ellenére, hogy munkatársai dicsérettel beszélnek róla.

Morse nem veti meg a jóféle söröket, de néhanapján whiskyt kortyolgat, megismertet a környék számos híres pubjával, szenvedélyes keresztrejtvényfejtő, és örömét leli a Wagner-operákban. Nőtlen, de éjszakánként nőkről álmodik. Szeret illegális fogadásokat kötni, magas intellektusát az őrületbe kergetik a különböző jelentésekben, levelekben tapasztalt nyelvtani hibák, és nem ódzkodik a törvénytelen eljárásoktól sem, hogyha azok elősegítik sejtéseinek igazolását. Néha türelmetlen, és untatja Lewis őrmester gyakorlott és alapos pedantériája, annak ellenére, hogy ő csak a munkáját végzi, máskor végtelen türelemmel képes újra és újra végigrágnia magát a nyomozati anyagon, amikor úgy érzi, hogy zsákutcába jutott. 

Ebben a könyvben egy brutálisan meggyilkolt fiatal lány ügyében nyomoz, akit utoljára a Woodstock felé tartó busz megállójában láttak élve. Az első pillanatra kéjgyilkosságnak tűnő bűntény szálai igencsak összekuszálódnak, amikor egy szexfüggőségben szenvedő fiatalember mellett bekerül a képbe egy angol szakos egyetemi oktató, egy élettől és házasságtól megcsömörlött feleség, egy biztosítási társaság fiatal lány alkalmazottai és tulajdonosa, valamint egy rejtélyes útitárs személye.
Morse felügyelő már az ügy elejétől tisztában van azzal, „hogy akármi történt is szerda este, azt bizonyos személyek tevékenysége okozta, és ezeket a személyeket a szerelem és a gyűlölet és a mohóság és a féltékenység hétköznapi szenvedélye motiválta”, így az igazi rejtélyt számára „a kirakós darabjainak összefüggése” okozza, azoké a daraboké, amelyek a nyomozás előrehaladtával kezébe kerülnek. Sok esetben saját maga kuszálja össze és bonyolítja a dolgokat következetlenségeivel, körömszakadtáig ragaszkodik később tévesnek bizonyuló elképzelésekhez, vagy kétségbeesetten vergődik gondosan felépített homokvárai formátlan romjai fölött. A hazugságok és igazságok zseniálisan kevert halmazából neki kell kihámoznia melyik a búza és melyik az ocsú, s bár nehezen és döcögősen, de a nyomasztó napok után a kirakós utolsó darabja is helyére kattan. 

John Thaw, mint Morse felügyelő
kép innen
Eleinte vegyes érzelmekkel olvastam a könyvet, mert akárcsak Morse felügyelő én sem tudtam, hogy merre tart ez az egész, nehéz volt alkalmazkodni a felügyelő kusza, összevissza, néha céltalannak tűnő nyomozásához, sőt idegesítőnek tartottam, mert más volt, mint amit eddig olvastam. Kétségkívül nem egy mindennapi figurával van dolgunk. Azonban valahol útközben elkapott a gépszíj és egyre kíváncsibb lettem a végkifejletre. Nem voltak fegyverek, sem látványos verekedések, csak az emberi elme. S akárcsak Lewis őrmester, a könyv végére én is rájöttem, hogy szeretek „ezzel a hirtelen haragú, változékony felügyelővel dolgozni”. A regény tele van irodalmi utalásokkal, Wordsworth, Goethe, Shakespeare, Ernest Dowson, sőt még Jane Austen szavai is visszaköszönnek a sorok közül, de a nyelvezete érthető és stílusos. Az író nem esett túlzásokba a környezeti leírásokban, éppen annyira alkalmazta őket, hogy megfelelő képet fessen a miliőről, ahol a regény játszódik. Mindenképpen elolvasom a másik magyarul kiadott kötetet is, sőt azt is felfedeztem, hogyha a további kötetekre is kíváncsi vagyok, a  www.angolhasznaltkonyvek.hu oldalon hozzájuthatok az angol kiadásokhoz.

A sorozat kötetei:
Last Bus to Woodstock (1975) – Az utolsó busz Woodstock felé
Last Seen Wearing (1976) – Utolsó ismert ruházata
The Silent World of Nicholas Quinn (1977)
Service of All the Dead (1979)
The Dead of Jericho (1981)
The Riddle of the Third Mile (1983)
The Secret of Annexe 3 (1986)
The Wench is Dead (1989)
The Jewel That Was Ours (1991)
The Way Through the Woods (1992)
The Daughters of Cain (1994)
Death is Now My Neighbour (1996)
The Remorseful Day (1999)
Morse's Greatest Mystery (1993) – A collection of stories

Kiadó: Perfact-Pro Kft.
Fordító: Katona Terézia
Kiadás éve: 2008
Terjedelem: 216 oldal