2015. március 6.

Boldog születésnapot!

Ember tervez, jelen esetben én, aztán a dolgok meg teljesen másképp alakulnak. Az elmúlt két hónapban közel sem jártam azon elhatározásomhoz, hogy több időt töltsek posztolással, meg egyáltalán a blogom dédelgetésével, pedig most tényleg sokat olvastam. Az élet azonban képes keresztülhúzni a számításainkat és olyan nem várt történésekkel szolgálni, amelyek hatására korábbi elhatározásaink, terveink egy kissé háttérbe szorulnak. 

Ma azonban az örömé a főszerep, mert 2 éves lett a blog! Hihetetlen milyen gyorsan elrepült ez a két év. Még jól emlékszem milyen érzés volt bíbelődni vele a kezdetekben, töprengeni azon, hogy miként nézzen ki, és persze azon is, hogy vajon meddig fogok kitartani mellette. Nos immár két éve boldogítjuk egymást és bár voltak hullámvölgyek és olvasási válságok, egy pillanatig sem fordult meg a fejemben, hogy lemondjak róla. Szeretném azonban egy kicsit megújítani, új köntösbe öltöztetni, és bár a pillanat nem vízválasztó, azért jó alkalomnak tartom, hogy új lendületet vegyek, új terveket kovácsoljak.

Gyakran megfordul a fejemben, hogy talán változatosabban kellene olvassak, sőt olyankor széljegyzeteket is készítek agyam egy félreeső zugában, hogy legyen ahonnan ötleteket merítsek, de végül csak azon kapom magam, hogy visszakanyarodok a kedvenc szerzőkhöz és műfajokhoz, annál az egyszerű oknál fogva, hogy bennük lelem örömöm. Így aztán a múltbéli tapasztalatokból kiindulva azt kell mondjam, hogy nagy valószínűséggel az olvasási szokásaim a jövőben sem fognak változni, bár megtörténhet, hogy becsúszik majd egy-egy kakukktojás. Ez azonban még várat magára, mert az utóbbi hetekben is maradtam a kedvenceknél (krimi, sci-fi, fantasy, történelmi romantika), sőt, ahogy már oly sokszor, ismét a krimi kapta a főszerepet.

Már ismerem magam annyira, hogy ne tegyek olyan felelőtlen kijelentéseket, hogy idén majd többet olvasok, kevesebbet vásárolok, visszaszorítom a könyvtári kölcsönzéseket, mert úgy is a pillanat hevében döntök majd, kedvtelésből és kíváncsiságból fogok bármit is kézbe venni. A tavaly nagyon sok könyvet vásároltam, aminek közel a felét olvastam el, és emitt sokáig lelkiismeret furdalásom volt. Most már eljutottam arra a pontra, hogy ne foglalkozzak ezzel az érzéssel. Ha egy könyv azért íródott, hogy bármilyen élményt szerezzen nekem, akkor azt előbb-utóbb úgy is kézbe veszem. Amelyik nem lesz ennyire szerencsés, remélem, hogy valamikor utat talál egy másik olvasóhoz, aki kellőképp értékelni tudja.

A tavalyi olvasmányaim sok kellemes perccel és felejthetetlen élménnyel ajándékoztak meg. Nem emlékszem, hogy lett volna olyan könyv, amelyet nemtetszés miatt félbe hagytam volna. Olyan akadt, ami nem nyerte el annyira a tetszésem, ami kevesebbet nyújtott, mint amire számítottam, de talán ilyenekre is szükség van, hogy később jobban értékeljük, ha egy igazi gyöngyszem kerül a kezünkbe. A kedvenceimről itt olvashattok bővebben, nem látom értelmét ismét felsorolni őket, de azt szeretném itt is elmondani, hogy számomra az igazi kedvenc A marsi volt. Szellemes, szórakoztató, kacagtató, izgalommal és feszültséggel teli, sőt egy-két dolgot még tanultam is belőle. Imádtam. Azt hiszem, egy tökéletes pillanatban találtunk egymásra. Mivel az olvasmányaimnak több mint a fele valamilyen formában sorozat darab volt, remélem idén ezek folytatására is sort kerítek. Hogy mi lesz még, azt az idő és persze a kiadók kínálata fogja eldönteni.

Köszönöm minden kedves olvasómnak a blogomra és a gondolataimra szánt időt, akár gyakran, akár ritkán látogatott ide. Remélem sikerült kellemes perceket eltölteni a társaságunkban, és továbbra is kíváncsiak lesztek ránk.