2013. március 24.

Gordianus, a Nyomozó (I.)

A Steven Saylor által megálmodott karakter az egyik kedvenc krimisorozatom főszereplője. Most fejeztem be a sorozat egy újabb kötetét, de arra gondoltam, hogy mielőtt bővebben írnék róla, nem ártana egy kis kitérő a korábbi kötetek világába. Úgyhogy akkor jöjjön egy kis Gordianus ismertető.

Gordianus, aki Kr. e. 110-ben született, az ókori Róma lakója és bűntények felderítésével foglalkozik. Az első történet angolul 1991-ben jelent meg, míg magyarul 2003-ban az Agave kiadó jóvoltából. Azóta tizenhárom kötet látott napvilágot, a legutolsó 2012 telén. Mivel a köteteket általában a megjelenésük után nem sokkal olvastam jó pár évvel ezelőtt, nehéz lenne megfelelő ismertetőt írni róluk, így csak pár mondatban mutatom majd be az egyes eseteket, hogyha valaki kedvet kapnak hozzájuk, fogalma legyen róla, hogy melyik miről szól.

Kép innen
A szerző szavai szerint azzal a céllal írta meg a ROMA SUB ROSA sorozatot, hogy fiktív portrét rajzoljon a Római Köztársaság utolsó, viharos esztendeiről, kezdve Sulla Kr. e. 80-as diktárorrá választásával egészen Julius Caesar meggyilkolásáig, azaz Kr. e. 44-ig  vagy még tovább. Arra is törekedett, hogy egy-egy kötetet kiemelkedő történelmi események köré építsen, és a téma elég nagy ívű legyen ahhoz, hogy egy teljes történelmi regényt tudjon írni belőle. Ilyen esemény volt Sulla diktátorsága, a Spartacus-féle rabszolgafelkelés, Cicero konzulátusa, Caelius Rufus ügyének tárgyalása, Clodius meggyilkolása és Milo pere, a Caesar és Pompeius között kirobbanó polgárháború évei.

Ezek az események zajlanak a háttérben, miközben Gordianus néha akarva, néha akaratlanul sodródik bele a bűntények, zsarolások, összeesküvések, politikai intrikák és cselszövések világába. Bejárja Róma mocskos sikátorait, eljut a legfényűzöbb paloták termeibe, találkozik korának leghíresebb női és férfi alakjaival. Nagyrészt a romlottságától híres Rómában nyomoz, de előfordul, hogy munkája Hispániába, Szicíliába, a Nápolyi-öbölbe vagy Itália valamely más részébe szólítja. Végigkövethetjük nyomozásait és kalandjait, és szemtanúi lehetünk a magánéletébe is bekövetkező fordulatoknak és változásoknak, ahogy az ifjú nyomozóból  egy római nagycsalád fejévé válik.

Az évek távlatából már nem tudnám pontosan megmondani, hogy a sok történet közül melyik volt a legjobb vagy a legkevésbé jó. Nyilván  ahogy az a sorozatokkal általában lenni szokott egyik történet jobb, a másik kevésbé. Vagy mert  nem elég érdekfeszítő, sablonosnak tűnik, nincs úgy kidolgozva mint a korábbiak, vagy a karakterek elfáradtak és a szerző még nem talált módot rá, hogy friss vért öntsön beléjük, vagy egyszerűen mi magunk nem vagyunk olyan hangulatban, hogy egy ilyenfajta történetet a kellő élvezettel olvassunk. Ki tudja. Azonban sokat megtudhatunk a Rómában és a birodalomban zajló életről, a politikai csatározásokról, az istenekbe vetett hitükről, embertelenségről, ambíciókról. Találkozhatunk kifürkészhetetlen orákulumokkal, láthatunk könyörtelen gladiátor harcokat, de szépséget és gyengédséget is, és ha csak egy rövid időre is, de átélhetjük azt a csodát, amit az ókori Róma jelentett. Steven Saylor igyekszik alapossággal és korhűséggel megírni műveit,  minden könyv végén az utószóban tájékozódhatunk, hogy milyen forrásmunkákra támaszkodott a témában, milyen kutatásokat végzett. Ennek ellenére elsősorban azt kell szem előtt tartani, hogy egy adott történelmi korba ültetett krimiről van szó, amelyben a valós események a szerzői fantázia szüleményeivel keverednek. Aki szereti a krimit és rajongást érez a történelmi korok, ez esetben az ókori világ iránt, az élvezettel fogja végigkísérni Gordianust a nyomozásai során.

És akkor lássuk a sorozat köteteit:

Amikor Gordianus először színre lép a Római vér oldalain csupán harminc éves, de már közismert nyomozó. A történet Kr. e 80-ban játszódik. Róma teljhatalmú ura átmenetileg a diktátor Sulla. A történet az apagyilkossággal vádolt Sextus Roscius tárgyalását idézi fel, amellyel az akkor még fiatal Cicero megalapozta hírnevét a római bíróságokon. Cicero Gordianust bízza meg az igazság kiderítésével, aki a város szegény negyedeiben és pazar palotáiban gyűjti a nyomokat, de a magas körökből eredő intrikák között nem egyszerű eligazodni. Gordianus azonban semmilyen ösvényt nem hagy ki, ami a felfedezetlen igazsághoz vezetheti, mert ahogy ő maga mondja Cicerónak „mindig van mit kideríteni az igazságról, és egyre több és több és több!”


A sorozat következő része A végzet fegyvere a Spartacus-féle  véres rabszolgafelkelés idején játszódik, Kr. e 72-ben. Gordianus a Neapolisi-öböl partjára utazik Baiaéba, hogy egy politikai vonatkozásokkal is terhelt gyilkossági ügyben nyomozzon. Megbízója Marcus Crassus Róma egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb embere.
A Neapolisi-öbölben fekvő villában a ház urát holtan találták, és két szökött rabszolgát gyanúsítanak a szörnyű bűntett elkövetésével. A római törvények előírják, hogyha egy rabszolga megöli a gazdáját, megtorlásként a birtokon dolgozó összes rabszolgával végezni kell. Férfiak, nők, gyerekek élete függ egyetlen hajszálon, és Gordianusnak mindössze pár nap áll rendelkezésére, hogy kiderítse mi is történt valójában, mielőtt megkezdődik az öldöklés. A gazdag tengerparti villák árnyékában számos titok rejtőzik, a fényűzés álarca mögött sötét hazugságok bújnak meg, és kiderül, hogy senki nem az, akinek látszik. Nyomozása során Gordianusnak nemegyszer veszélybe forog az élete, mert a villa falain belül lapuló gyilkos mindenképpen szeretné megakadályozni, hogy kilétére fény derüljön.

Folytatás következik...