2014. június 22.

Julie James: Az a gyanúm, szerelem

Már nagyon vártam Julie James új regényét, amely A hamis partnerhez hasonlóan az amerikai igazságszolgáltatás, pontosabban a FBI és az államügyészi hivatal berkeibe kalauzol. Az a gyanúm, szerelem volt az egyik kötet a sok közül, ami a Könyvhéten tett látogatásunk alkalmával a szatyrunkban kötött ki, és meglepően gyorsan sort is kerítettem rá, mert igen csak kíváncsi voltam a következő szívdöglesztő FBI különleges ügynökre. 

A félig skót félig olasz felmenőkkel rendelkező Nick McCall a féléves beépített munka után csak a jól megérdemelt pihenésre vágyik, és hogy New Yorkba utazzon anyja hatvanadik születésnapi partijára. Mielőtt elutazna, főnöke egy apró szívességet kér tőle: egy kiemelten fontos ügyben szeretné, hogy tanácsadó munkatárs legyen az első beépített megbízatására készülő fiatal ügynök mellett. Csak pár napról lenne szó, és aztán lazíthat. A munkájának élő Nick nem tud ellenállni a kihívásnak, hogy ő is részese legyen a Martino-féle ügynek (ez szolgáltatta a korábbi regény , A hamis partner, bűnügyi szálát), hogy ő is lakat alá tegyen néhány gengszter, így készségesen eleget tesz a felkérésnek. Az egyszerűnek tűnő eset azonban nem várt fordulatot vesz, és rövid időn belül Nick ismét valaki más bőrében találja magát, egy álkapcsolatban egy fölöttébb csinos álbarátnő mellett.

Jordan Rhodes Chicago legjobb borkereskedője, és bár mindenki csak az apja milliárdjainak örökösét látja benne, ő felettébb büszke a saját erejéből elért sikereire. Jövedelme távolról sem vetekszik apja vagyonával, de kényelmes éltet biztosít számára. Ha van valami, ami a bornál is közelebb áll a szívéhez, az az ikertestvére Kyle, aki éppen tizennégy hónapos börtönbüntetését tölti számítógépes hekkelés miatt. Egy nap az FBI egy igen kecsegtető ajánlattal keresi meg: ha segít nekik lebuktatni a város egyik exkluzív éttermének pénzmosási ügybe keveredett tulajdonosát, Kyle szabadlábra kerül. Jordan gondolkodás nélkül igent mond, bár akkor még nem tudja, hogy az egyszerű megbízatás hova is vezet majd valójában. 

Jordan és Nick a hátuk közepére kívánják egymást, és mindketten csak azt szeretnék, hogy a megbízatás mihamarabb véget érjen, hiszen az együtt töltött idő nagy százalékában még csak nem is kedvelik egymást. Állandóan civakodnak, és parázs szópárbajokat vívnak, azonban akaratuk ellenére izzik körülöttük a levegő. Bemásznak egymás bőre alá, mint egy nem kívánt betegség, amire viszont nemigen van ellenszer. Az sem igen számít, hogy a szőke, kék szemű és karcsú Jordan egyáltalán nem Nick esete, mert az okos, gyönyörű és izgalmas nő egyre jobban befészkeli magát a férfi gondolatai közé. Így Nick filozófiája, mely szerint soha nem keveredik személyes kapcsolatba, különösen olyanokkal, akikkel együtt dolgozik, ez alkalommal megdőlni látszik.

Jordan is különös helyzetben találja magát. A nyers, és férfiasan jóképű Nick egyáltalán nem hasonlít azokhoz a pasasokhoz, akik eddigi életében megfordultak, és bár egyáltalán nem áll szándékában vonzódni hozzá, azt készségesen elismeri, hogy a férfi megjelenése bármely nő számára a „tüzes, borostásan borzongató, dobj-az-asztalra vadságú, észveszejtő szex” élményével kecsegtethet. Azonban nem a kettejük esetében, mert itt csak munkáról van szó, és ha véget ér, mindenki megy a maga útján. De az elkerülhetetlen, hogy közelebbről is megismerjék egymást, és amikor bepillantást nyer Nick McCall való világába, kezd másképp tekinteni a férfira. Lassan más maga sem tudja, hogy kapcsolatukban mi az igai, és mi a látszat. 

Végül úgy döntenek, hogy hagyják sodorni magukat az eseményekkel, és meglátják, hogy hol kötnek ki, de addig is élvezhetik egymás társaságát, és talán kusza érzelmeikre is megtalálják a megfelelő választ. 

Az a gyanúm, szerelem egy kifejezetten romantikus regény, és egy fokkal kevesebb izgalommal kecsegtet, mint a korábbi FBI-os történet. A cselekmény sem volt annyira pörgős, inkább csak ráérősen folydogáló, sokáig építkezett, és sajnos nagyon kiszámítható. De legalább alaposan megismerjük a szereplőinket, úgy a munkájukat, mint a magánéletüket, bár ez utóbbiról  nyilván nem volt túl sok mondanivaló. Elég sokáig eltartott míg érdemleges előrelépés történt, de túlzott izgalomban akkor sem volt részünk. Ettől függetlenül kellemes kikapcsolódást nyújtott, amiben nem kis szerepük volt a humoros részeknek, a szellemes és szarkasztikus párbeszédeknek. Aki a bűntény miatt venné kézbe, annak nem igazán ajánlom, mert az elég lagymatagra sikeredett, és arra szolgált, hogy ennek apropóján kerüljön kapcsolatba a két főszereplő. A hangsúly egyértelműen a romantikus szálon van, bár a történet nagy részén megmarad a flörtölés szintjén, és csak a regény utolsó negyedében jutunk el az eget rengető beteljesüléshez, és kapunk néhány jól kitalált szex jelenetet. 

A karakterek is szerethetők, bár Jordan egy kissé túl tökéletesre sikeredett, semmi kivetnivalót nem lehet találni benne, és talán pont ez a baj. Szép, okos, talpraesett, saját jól menő vállalkozással, és egy milliárdos apucival a háttérben. Az írónő megkísérelte ezeket egy kicsit ellensúlyozni a hétköznapi barátokkal, de annyira nem jár sikerrel. Azonban szórakoztató volt, ahogy Jordan kezelte Nick ’én vagyok a főnök, az lesz, amit én akarok’ magatartását, és hogy milyen reakciókat váltott ki a férfiból, amikor idegi-óráig megváltoztatta ’ki a főnök’ felállást. Néhány jelenet erejéig A hamis partner hősei, Jack Pallas ügynök, és a frissen kinevezett Cameron Lynde államügyész is feltűnik a színen. Nem vagyok biztos benne, hogy ez jó döntés volt, főként Jack megjelenése, mert bennem felidéződött az ő története, és ez egy kicsit elvett Nick dicsőségéből, mert Nick karaktere engem nem hozott annyira lázba, mint annak idején Jack Pallas, egy kicsit egyoldalú lett.. A mellékszereplőknek ez esetben nem jut akkora tér, mint korábban, de Jordan testvére Kyle, és Nick olasz származású mamája nekem nagyon bejött. 

Amiből viszont sokat kapunk a regényben az a borok világa, és a borkóstolás. Ez néha egy kissé sok volt, de amikor a kóstolási rituáléhoz egyértelműen a szerelmi aktus képzete társul, akkor már kellő mértékben belesimul hőseink kapcsolatának alakulásába. Az látszik, hogy az írónő alapos kutatómunkát végzett a témában, és a finom borokról olvasva az embernek kedve szottyan kinyitni egy üveget (bár kétlem, hogy a hozzám hasonló hétköznapi embereknek szerencséje lenne több száz, esetleg több ezer dolláros palackhoz). Szórakoztató volt Nicknek a borokhoz való viszonyulása. Nem egy borszakértő azt meg kell mondani, de szívesen áldozza fel eme nemes nedűt a kulináris élvezetektől eltérő élvezetek terén, és szerettem, hogy a könyv végére Jordan erőfeszítései ellenére is a jégkockával hűtött borostyánszínű ital, a bourbon marad a kedvence.  

A néhány negatívum ellenére gyorsan a könyv végére értem, összességében élveztem a történetet, amivel már háromra emelkedett az elolvasott Julie James regények száma, azonban még mindig A gyakorlat teszi a mesterkedőt áll a legközelebb a szívemhez. Remélem, a kiadó folytatja a sorozat további köteteinek a megjelentetését is, mert azokra is kíváncsi vagyok. A következő kötetben az FBI ügynökök helyett ismét egy helyettes államügyésznőnek jut a főszerep, a partnere pedig nem más lesz, mint Jordan ikertestvére, a frissen szabadult Kyle Rhodes.

A sorozat kötetei:
1. Something About You (2010) – A hamis partner (2013)
2. A Lot Like Love (2011) – Az a gyanúm, szerelem (2014)
3. About That Night (2012)
4. Love Irresistibly (2013)
5. It Happened One Wedding  (2014)

Kiadó: Pioneer Books
A mű eredeti címe: A Lot Like Love
Szerző: Julie James
Fordító: Kereki Noémi
Kiadás éve: 2014
Terjedelem: 334 oldal

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése