2015. november 6.

Rosanna Ley: Visszatérés Burmába

Ritkán olvasok családregényeket, de az utóbbi időben olvasott krimik után jól jött egy kis változatosság. A Visszatérés Burmába az írónő első magyarul megjelent regénye, és aki szereti az olyan családtörténeteket, amelyekben a múlt eseményei után kutat valaki, meg az egzotikus helyeket, a lassan komótosan folydogáló cselekményeket, annak tetszeni fog Rosanna Ley regénye.

Eva Gatsby egy ázsiai régiségekkel kereskedő bristoli cég lelkes munkatársa. Amikor munkáltatója üzleti útra küldi Burmába (ma Mianmar), úgy érzi hogy élete egyik nagy álma valósul meg. Gyermekkora óta rajong eme távoli, egzotikus országért. A nagypapája ott töltötte fiatalkori éveit, dolgozott a fakitermelésben, harcolt a japánok ellen, és olyan emlékekkel tért haza amelyek egész életét meghatározták. Az általa mesélt történetek bearanyozták Eva gyermekkorát, és mélyen a szívébe vésődtek. Akárcsak a nagypapája, ő is megszerette a fát és a történelmet, és hivatásával is ezek felé fordult; megtanulta az antik bútorok restaurációját és díszítését.

Amikor a nagypapa (Lawrence) megtudja, hogy unokája Burmába utazik megosztja vele élete titkát: az ott töltött évek alatt szerelmes lett egy burmai lányba, akiért mindent képes lett volna hátrahagyni, aki megértette, szerette őt, és soha semmit nem kért cserébe; az élet azonban elválasztotta őket egymástól. Egy titokzatos ereklyét bíz Evára, egy díszes chintét (egy mesebeli, oroszlánra emlékeztető, tíkfából faragott fenevad), hogy juttassa vissza a jogos tulajdonosához, aki nem más, mint az ő fiatalkori szerelme, Maya.

Eva immár két megbízással kel útra, de amint megérkezik és megtapasztalja a hely szellemét, varázsát, múltját, a rábízott munka egyre mellékesebbé válik, ő pedig egyre eltökéltebbé, hogy véghezvigye nagypapája óhaját, egyesítse a nála lévő chintét a párjával, hogy végre visszaálljon a világ rendje.

A történet több szereplő gondolatai, emlékei, cselekedetei révén kerekedik ki; ott van a nagypapa, a Burmában megismert rendkívüli emberek, Eva édesanyja, és persze Eva. Mindenki hozzáteszi a maga szeletkéjét a jelenhez, a múlthoz, vagy éppenséggel mindkettőhöz. Elsősorban Eva a főszereplő, keresi helyét a világban, újraéli gyermekkora boldog és szomorú éveit, miközben eltökélten igyekszik megfejteni nagypapája eltitkolt múltját. Burmában találja meg önmagát, ismeri meg Lawrence és Maya szerelmének történetét, de hogy megértsük az ő lelkét marcangoló kérdéseket, a nagypapája iránt érzett mély szeretetet és tiszteletet, szükségünk van a otthon maradottak történetére is.

Az emlékekben és mesékben látjuk Burmát a Brit Birodalom gyarmataként, megismerjük az utolsó burmai király uralkodásának végét, az azt követő brit uralom jó és árny oldalait, dacolunk a természeti elemekkel az embert próbáló fakitermelésben, harcolunk a dzsungelben a mindenre elszánt japán katonák ellen, átéljük a japán megszállás szörnyűségeit, és persze a regény végére a chinték igaz történetére is fény derül.

Eva egy igen erős személyiség, magabiztos, merész, időnként túlságosan is, néha elhamarkodottan alkot véleményt, úgyhogy voltak időszakok, amikor nem igazán szerettem, sőt kifejezetten ellenszenves volt. Persze ez aztán árnyalódott, de azt nem mondhatom, hogy a kedvenc szereplőm lett volna. Ezt a címet inkább a nagypapának adományoznám, annak ellenére, hogy  a múltban hozott döntéseivel nem mindig értettem egyet, de az is igaz, hogy a 20. század első felében más értékeknek és elvárásoknak kellett megfelelni, mint napjainkban.

A regény végkifejlete eléggé kiszámítható; időnként kissé lassú volt, de én azért élveztem, annak ellenére, hogy szerintem az írónő túlzásba esett az érzelmek hangsúlyozásában; hogy mennyire fontos a szereplőknek Burma, az ottani élet, a fa érzése és szeretete; túl sokszor ismételte ugyanazt. Van a regényben utazás a múltba, egy kis romantika, nemzetközi bűnözés, igaz szerelem, egy kis történelem, egy kis kultúrtörténet. Bepillanthatunk a burmai emberek életébe, megismerjük a gondolkodásmódjukat, a múlthoz és a kultúrához való viszonyulásukat, a vallás és hagyományok fontosságát,  a jövőbe vetett bizalmukat. A szerző nagy gondot fordít a helyszínek életre keltésére, érzékletesen festi le a lélegzetelállító mianmari tájakat, naplementéket, testközelbe hozza a városok lüktetését, az utcák és piacok nyüzsgő világát, a színek és illatok kavalkádját, amelyekbe szinte beleszédülünk, de a hamisítatlan angol vidéki táj szépsége is erőteljesen megjelenik.

Remélem, hogy a jövőben az írónő más regényeit is olvashatjuk magyarul. Úgy tűnik, hogy szereti a mediterrán és egzotikus helyeket, hiszen olyan tájakat választott történeteinek helyszínéül, mint Szicília (The Villa,  2012), Spanyolország (Bay of Secrets, 2013), vagy éppenséggel Marokkó (The Saffron Trail, 2015). Ezek bármelyikéről szívesen olvasnék. Az írónő weboldalán lehet róluk tájékozódni.

Rosanna Ley


Kiadó: IPC Mirror
A mű eredeti címe: Return to Mandalay
Szerző: Rosanna Ley
Eredeti megjelenés éve: 2014
Fordító: Bihari Balázs
Magyar kiadás éve: 2015
Terjedelem: 464 oldal