2014. május 13.

Elizabeth Hoyt: Bűnös szándék (Maiden Lane sorozat 1.)

Úgy tűnik, mostanában nem sikerül maradéktalanul jól választani a történelmi romantika terén. Pár évvel ezelőtt már olvastam Elizabeth Hoyt regényt, ha jól emlékszem aránylag elégedett voltam vele, de a Bűnös szándék messze elmarad mögötte. Vagy velem van a baj, és a sok hasonló romantikus élmény után már egyik könyv sem tud újat mondani, vagy ez tényleg az írónő egy gyengére sikerült műve. 

A Bűnös szándék a Maiden Lane sorozat nyitókötete, de amiben eltér a mostanában olvasottaktól, hogy a 18. század eleji Londonban játszódik (a megszokott 19. század helyett), és a környezet is egy kicsit más. Legalábbis ebben a kötetben elmaradnak az előkelő paloták és a csillogó báltermek, helyettük London nyomornegyedének (St.Giles) sötét és bűzös sikátoraiban bolyonghatunk, a nyomorgó családok, bűnözök, koldusok, elhagyott gyerekek, és szajhák világában. 

Ebben a világban él a megözvegyült Temperence Dews, aki hathatós segítséget igyekszik nyújtani öccsének Winternek, a Szerencsétlen Csecsemők és Lelenc Gyerekek Otthona elnevezésű intézmény vezetésében. A lelencotthont és a hozzá tartozó iskolát még az apjuk alapította, és a néhai Josiah Makepeace halálát követően Winter kötelességének érezte, hogy továbbra is életben tartsa eme jótékonysági intézményt.  

Még az elején kiderül, hogy a Makepeace testvérek kettőnél többen vannak, pontosabban hatan, de a többieknek nem sok idejük van az otthonnal foglalkozni. A legidősebb fiútestvér, Concord, a családi sörfőzdét vezeti. Az őt követő fivér Asa olyannyira titkos életet folytat, hogy még családtagjai sem tudják, hogy mivel foglalkozik valójában, és világ életében elutasítóan viselkedett a lelencházat illetően. A legidősebb, Verity, valamint a legfiatalabb, Silence már férjnél van, így nekik a családjuk az első.  

Szóval Temperence és Winter ketten küszködnek, hogy a nehéz körülmények ellenére a felszínen tartsák az otthont, de úgy tűnik, hogy minden erőfeszítésük hiábavaló, mert ha rövid időn belül nem jutnak anyagi támogatáshoz, csődbe mennek, és kénytelenek lesznek bezárni az intézményt. Ezt egyikőjük sem szeretné, hiszen szívükön viselik a náluk lévő árva gyerekek sorsát. 

Ez lenne a női szál, és most lássuk a Hőst.

Lazarus Huntington, Lord Claire egy gyilkos után nyomozva jut el St. Giles sötét utcáira, de mivel sem a helyet, sem az embereket nem ismeri, kutatása nemigen halad előre. Maga sem tudja, hogy kit vagy mit keres, csak annyit, hogy volt szeretőjét valaki igen brutálisan meggyilkolta, és ő mindenáron igazságot szeretne szolgáltatni a szerencsétlen nőnek. Mivel egymaga nem boldogul ebben a környezetben, úgy ítéli meg, hogy kalauzra lenne szüksége, mégpedig egy olyanra, aki tudja, hol kaphat válaszokat a kérdéseire. A tiszteletreméltó özvegy ideális választásnak tűnik, és alkut ajánl a számára: ha a nő a segítségére lesz a keresésben, lehetőséget biztosít neki, hogy megmentse a csőd szélén álló árvaházat. Egy ilyen ajánlatot nem lehet visszautasítani, úgyhogy elkezdődik a gyilkos utáni közös hajsza. 

Senki nem vitatja az írónő tehetségét, hiszen jó pár alkalommal bizonyított már, és most is sikerült egy érdekes alapötletet kitalálni, egy tökéletes környezetben, csak éppen a kivitelezéssel lett gond. Néha az volt az érzésem, hogy hosszú oldalakon keresztül semmi sem történik, azon kívül, hogy fogynak a lapok. Mondjuk, gyarapodtak a hullák, de ezek a véres gyilkosságok sem keltettek túl sok izgalmat bennem, sőt még a sok erotikus jelenet sem tudta felejthetetlenné tenni a történetet, bár azt el kell ismernem, hogy a gyilkos kiléte meglepetés volt.  

Ritkán kerül a kezembe olyan könyv, amelyben sokkal szimpatikusabbak lesznek a mellékszereplők, mint a hőseink. De ebben az esetben ez történt, és bár a mellékszálak egy az egyben felvezették a további kötetekben várható történéseket, egy kicsit megszínesítették Temperance és Lazarus langyosra sikeredett románcát, amit egyébként én egyáltalán nem éreztem hihetőnek. A hangzatos nevek nekem nem igazán jöttek be, nem beszélve az árvaházban fellelhető  számtalan Maryről.

Amúgy a könyvben szinte mindenki titkokat rejteget, egy részére fény derül a végén, a többi még homályban marad. Lazarus bizonyos körökben már ismert a különleges szexuális vágyairól, amelyeket egy ideig igyekszik eltitkolni a lány elől, de azért az erényes özvegy sem bizonyul annyira erényesnek, mint amit a külvilág felé mutat. Szenvedélyesség szempontjából jól egymásra találnak, de engem egyikük sem igazán ragadott magával. 

Azonban akadt egy-két kérdés ami miatt, ha már elérhetők lesznek a többi kötetet is kikölcsönzőm, hogy megtudjam, vajon, hogy alakul Silence sorsa, ki rejtőzik St. Giles szellemének maszkja mögött, Godric St. John rálel-e ismét a boldogsága, milyen is valójában Lady Hero Batten ez a nem mindennapi ifjú hölgy, és mi rejtőzik Winter Makepeace szigorúsága mögött.

A sok testvérre való tekintettel azt gondolnánk, hogy a Maiden Lane sorozat kifejezetten a Makepeace család körül bonyolódik, de nem így van. Csak Silence és Winter kap még saját történetet, azt követően a fent említett mellékszereplők felé kalandozunk. Mivel a sorozat az idén hét kötetesre duzzad, csak remélni tudom, hogy a továbbiakban az írónő kellőképp összekapta magát, és ennél izgalmasabb történetekkel rukkolt elő.

A Maiden Lane sorozat kötetei:
1. Wicked Intentions (Lazarus Huntington & Temperance Dews) – Bűnös szándék 
2. Notorious Pleasures (Griffin Remmington & Lady Hero Batten) – Csillapíthatatlan vágy  
3. Scandalous Desires (Mickey O’Connor & Silence Hollingbrook) – Botrányos vágyak
4. Thief of Shadows (Winter Makepeace & Isabel Beckinhall)  Az álarcos csókja (várható megjelenés október)
5. Lord of Darkness (Godric St. John & Lady Margaret Reading)
6. Duke of Midnight (Maximus Batten & Lady Artemis Greaves)
7. Darling Beast (Apollo Greaves, Viscount Kilbourne & Lily Stump) - az őszön jelenik meg


Kiadó: General Press
Szerző: Elizabeth Hoyt
A mű eredeti címe: Wicked Intentions
Fordító: Melis Pálma
Kiadás éve: 2013
Terjedelem: 344 oldal

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése