J.R. dos Santos: Az isteni formula

Ha emlékezetem nem csal José Rodrigues dos Santos az idei Könyvfesztivál meghívott vendége volt. Annak ellenére, hogy már sok könyve megjelent, én csak nemrégiben figyeltem fel a nevére. Szeretem a rejtélyes, kalandos, misztikus regényeket, és úgy tűnt, hogy dos Santos könyvei olyanok, amelyek érdekelhetnek. Sok helyen olvastam róluk, sőt egyik másik ismerősöm is dicsérően emlegette őket, így amikor alkalmam adódott kölcsönkapni Az isteni formulát gondolkodás nélkül lecsaptam rá. Igazából nem tudom, hogy mit vártam a könyvtől, de most egy kissé csalódott vagyok. Talán túl nagyok voltak az elvárásaim, ki tudja. Azt nem mondhatom, hogy nem tetszett, de nem volt az igazi.

Mielőtt nekilátnánk a történetnek elmondok egy receptet: vegyünk egy egyetemi professzort, egy gyönyörű tudós nőt, egy arab országot, egy titkos kéziratot, egy világhírű tudós nevét, egy emberrablást, egy kis közel-keleti politikát, néhány titkosszolgálatot és katonai szervezetet, egy kis családi drámát, öntsük nyakon egy jó nagy adag csakis a valóságnak megfelelő tudományos adattal, keverjünk hozzá egypár filozófiai és vallási kérdést, és már is megvannak a hozzávalók egy izgalmas, fordulatos, misztikus, elgondolkodtató történet megalkotásához. Sokan és sokféle könyvben alkalmazták már ezeket az alkotóelemeket, ki ilyen, ki olyan sikerrel. Nos J. R. dos Santos is ezt a receptet követte, amikor megírta Az isteni formulát, de véleményem szerint egyik-másik hozzávalót igencsak szűken  mérte. De lássuk a konkrét tényeket.

Tomás Noronha professzor, akinek szakterülete a kriptoanalízis (rejtjelezett üzenetek visszafejtésével foglalkozik), egy napon felkérést kap az iráni Tudományos Kutatási és Technológiai Minisztérium munkatársától, Ariana Pakravan tudósnőtől, hogy segítsen megfejteni egy titkos dokumentumot. A dokumentum címe Die Gottesformel (Az isteni formula), és nem más, mint Einstein egy kiadatlan írása. Ezzel indul útjára J. R. dos Santos könyve, amely során Tomás akaratán kívül belekeveredik az iráni nukleáris válságba, a CIA hatalmi játszmáiba, megtalálja lelki társát, miközben élete nemegyszer veszélyben forog, sőt a végén az idővel kénytelen versenyt futni, ha veszteség nélkül kíván kikerülni a nem éppen neki való helyzetből. Portugáliából Iránba, majd Tibet távoli vidékeire vetődik, hogy megoldja a rejtélyt, és kiderítse, mit értett azon Einstein, hogy „kezében van a legnagyobb robbanás formulája, amilyet még soha nem látott a világ”, és amely felfedezéstől a zseniális tudós is teljesen ledöbbent.