Ezen a nyáron igencsak kijutott nekem az ifjúsági irodalomból, és annak ellenére, hogy régen kinőttem már a korból, nagyon is élveztem őket. Az én időmben hol voltak az ilyen szerzők? Nehéz elképzelni, hogy vannak fiatalok akiket egyáltalán nem hoznak lázba a nekik szóló történetek, legyen az romantikus, szépirodalom, fantasy, nyomozós, sci-fi, sőt, könyvet is ritkán vesznek kézbe (tisztelet a kivétel), pedig rengeteg kitűnő regény között válogathatnak. Én felnőtt fejjel is lelkesedve és élvezettel olvasom őket, néhány órára megfeledkezve a mindennapi élet gondjairól.
Jonathan Stroud könyve is nagyszerűnek bizonyult, szellemekhez mostanában nem igen volt szerencsém, úgyhogy az újdonság varázsával hatottak.
A sikító lépcső esete egy sorozat nyitókötete, amelyben a
Lockwood és Tsa. Nyomozóiroda kalandjait kísérhetjük figyelemmel, pontosabban garázdálkodó szellemek utáni nyomozásaikat.
Szóval higgyen bárki bármit, igenis léteznek szellemek! Legalábbis a Lockwood és Tsa. Nyomozóiroda Angliájában, ahol az országos járványszerű kísértetjárás immár ötven éve keseríti a lakosok életét. A visszatérő holtak nem kis kalamajkát okoznak, mert néha igen erőszakosak, félelmetesek és az élőkre vadásznak. A Problémára eddig semmiféle magyarázat nem született, de létezik, és a hatóságok számos ügynökséggel vállvetve igyekeznek szembeszállni eme természetfeletti jelenséggel. A dolog pikantériája, hogy a Látogatókat (így nevezik a visszatérő szellemeket) csak az erős pszichikus érzékenységgel megáldottak érzékelik, pontosabban a fiatal korosztály, így aztán a frontvonalban elsősorban gyermekek harcolnak, míg a felnőttek csak a háttérből támogatják/irányítják őket.
