Csapongó gondolatok - 2014 első bejegyzése

Az elmúlt hetek távolléte után, már nagyon vártam, hogy ismét a blogommal foglalkozzak, hogy itt is kezdetét vegye a 2014-es év.  Az ünnepek elmúltával ideje volt a karácsonyfát is elcsomagolni, úgyhogy az évszakhoz hű háttérkép után néztem. Azt nem tudom, hogy az ablakon kinézve mikor fogok hópelyhekben gyönyörködni, de legalább itt legyen télies a hangulat. 

Jó ismét itthon lenni, a saját kis sarkamban, bár felfoghatatlan számomra, hogy az íróasztalom környékét miként sikerült a karácsonyi rend után máris káoszba fordítani. Úgy emlékszem, hogy minden kötet polcra került, de ezek itt körülöttem meghazudtolni látszanak. Vannak közöttük régiek, de akadnak szép számmal újonnan érkezettek is, na meg olyanok, akik most kászálódtak elő a bőrönd mélyéről és a könyvespolc helyett itt vertek tanyát. Remélem, egyszer eljutok oda, hogy írásban is megemlékezzek róluk, vagy legalább is nagy részükről. Tavaly sem írtam minden olvasmányomról, s nem hinném, hogy ezen az idén változtatnék. Azonban van pár új rovat ötletem, majd elválik, hogy lesz-e időm és kedvem megvalósítani őket.

Egy kis összegzés az év utolsó előtti napján

Elérkezett az idei év utolsó bejegyzése. A karácsonyi készülődések, na meg az ünnep közepette ebben a hónapban nem jutott annyi idő a blogomra, mint szerettem volna, úgyhogy most összekaptam magam egy kis összegzés végett. 

Régóta dédelgetett álmom volt egy saját könyves blog írása és szerkesztése, ezt végre idén megvalósítottam, és az ezzel töltött minden percet élveztem. Köszönöm a páromnak, hogy elvégezte a kis háttérmunkát és életre keltette a blogot, nekem már csak szépítenem kellett, és március 6.-án végre megszületett a TipiTopi olvas első bejegyzése is. Ez a szám mára 68-ra emelkedett. A bejegyzések egytől-egyig könyvekről szólnak, remélem, annyira élveztétek olvasni őket, mint amennyire én a megírásukat. 

Egész évben igyekeztem vezetni az olvasmányaim listáját, bár 1-2-őt elfelejtettem feljegyezni, de ez legyen a legnagyobb gondom. Ezt a listát most elhoztam nektek is, hátha találtok rajta kedvetekre valókat, aminek nekiveselkedhettek az új évben. Nagy részükről született bejegyzés, néhányról nem, és talán nem is fog, de néhányról születendőben van.

Boldog ünnepet!

Kívánok mindenkinek békés, szeretetteljes Karácsonyt!

     „Odakünt hunyorogva leselkedik az est; a zene szétszállt már a lakásokban, és mintha elhallgatott volna, pedig némán szól tovább, mint ahogy mindig szólt a múlt alkonyodó utcájában, a jelen gyantás  fenyőillatában, és szól majd a jövő ragyogásában is, mert a szeretet és békesség muzsikája - összekötve időt és embereket - el nem hallgat soha.

     Felzendül ugyanaz a dal, ugyanaz a muzsikaszó, mintha más nem is lenne a világon, pedig a remény karácsonyi csillogásában, a kis gyertyák elbűvölt gyermekszemében, a szépség és jóság kitárult várakozásában mást mond és ígér mindenkinek.(...)”


Idézet: Fekete István: Karácsonykor (in Fekete István, Karácsony éjjel, Lazi könyvkiadó, 2005)
Kép: Innen

Lee Child: A titokzatos látogató

Ha van könyv, amelynek sok köze nincsen a karácsonyi ünnepekre való hangolódáshoz, az egy Lee Child regény, természetesen Jack Reacher főszereplésével. Mostanában nem is terveztem újabb találkát Reacherrel, de a minap végre sort kerítettünk a Csak egy lövés című regényből készült filmre, és hát Tom Cruise után, aki valljuk be, nem egészen olyan, mint a Child által megálmodott hős, szóval, kedvem támadt egy kis igazi Reacherhez. Valamikor az év elején volt utoljára szerencsém hozzá, Az ügy kapcsán, és azt követően pakolópályára tettem. Most, hogy ismét célkeresztbe került, kerestem egy olyan kötetet, amit még nem olvastam. Kettő közül választhattam: az idén megjelent Összesküvést, vagy A titokzatos látogatót, ami egy régebbi regény ugyan, de én ezt is idén szereztem be (ez volt már a második kiadása). Végül ez utóbbi mellett döntöttem, és bizony egy kissé meglepett, mert nem egészen az volt, amire számítottam, de ezt most abszolút pozitív értelemben írom.

A titokzatos látogató a sorozat negyedik darabja, és három évvel azt követően játszódik, hogy Reacher kilépett a seregből. De a múltat nem lehet olyan könnyen hátrahagyni, sem elszakadni tőle, mert az most is utoléri, és nem a legkellemesebb formában. Egy sorozatgyilkos a hadseregből leszerelt nők között szedi áldozatait. A közös bennük, hogy korábban mindnyájan szexuális zaklatás miatt tettek feljelentést, és bár így-vagy úgy, de lezárul az ügyük,  azonban ők mégis otthagyták a hadsereget. A bűntényekben nyomozó FBI által felállított pszichológiai profil egy az egyben ráillik a mi hősünkre, úgyhogy nem is késlekednek sokat, lecsapnak a mit sem sejtő Reacherre, és letartoztatják. Nyilván hamar kiderül, hogy nem ő a keresett személy, de a nyomozóknak mindenáron szükségük van a segítségére, és ahogy később a regényben elhangzik, az FBI mindig megkapja, amit akar. Ha Reacher nem hajlik a szép szóra, vannak más módszerek is, hogy rávegyék az együttműködésre, és nincs más választása, mint belemenni a játékba.

Ünnepi könyvakciók

A várható megjelenésekről írott posztjaim után, arra gondoltam, hogy úgy lenne fair, hogyha az akciók terén is tennék egy körutat, hátha valaki ott bukkan rá a kedvencére. Tekintettel az igencsak borsos könyvárakra, gondolom ti is igyekeztek kihasználni a kedvezményeket, főleg, hogyha könyves ajándékokkal szeretnétek megörvendeztetni a családot, barátokat, vagy éppenséggel saját magatokat. Nálam mindhárom eset fennáll, úgyhogy tényleg szemfüles voltam az utóbbi időben. 

A következőkben összegyűjtöttem néhány olyan kedvezményt, amelyre talán érdemes odafigyelni, hogyha valaki nem akar teljes árat fizetni egy-egy szerzeményért. A lista csak általam felfedezetteket tartalmazza, biztosan vannak még más akciók is ezeken kívül. 

És én most már a végére értem - az év utolsó könyvmustrája

A hét végén már a hónap felénél járunk, és mint ilyen a karácsony is nagy léptekkel közeledik. Minden évben megfogadom, hogy még időben elintézem a szükséges bevásárlásokat, hogy ne az utolsó pillanatok áradatában kelljen utat törjek magamnak, az már egy másik történet, hogy ez rendszerint nem szokott sikerülni. Szóval jó szokásomhoz híven idén sem mondhatom azt, hogy végeztem. Ez nyilván részben az én hibám, másfelől meg egy-két kiadó is a ludas, mert a beharangozott kötet még várat magára. Valószínű, hogy én voltam túl naiv, ha arra számítottam, hogy ebben az év végi őrületben minden időben megérezik, de úgy kell nekem, ha csábító újdonságokra fenem a fogam. Mivel úgy éreztem, hogy lassan a gyertya a körmömre ég, és sehol semmi kézzelfogható információ, végül a kiadónál érdeklődtem, hogy akkor most, hogy is áll annak a bizonyos kötetnek a sorsa. Igazán sajnálták, de úgy tűnik, hogy a kötet megjelenése csúszik, sőt olyannyira, hogy talán a könyvfesztiválon már kézbe is vehetjük. Puff neki, mégsem adhatok valakinek egy előrendelési szelvényt, hogy majd húsvétra az ajándék is megérkezik, úgyhogy kénytelen voltam újabb kandidátusok után nézni. És ha már nézelődtem, gondoltam talán akad még olyan, aki hasonló cipőben jár, vagy csak egyszerűen az utolsó pillanatban még szeretné a már meglévő ajándékokat kiegészíteni, úgyhogy hoztam még egy zsákravaló kötetet, amiből lehet válogatni. Egy részük már megjelent, és lehet, hogy ezeket kellene előnybe részesíteni, mert a többi talán zsákba macska lesz, de ezt nem tudhatjuk.

Julie James: Gyakorlat teszi a mesterkedőt

Már elég rég elolvastam a könyvet, de most a bejegyzés kapcsán ismét belelapoztam, és ugyanolyan jól szórakoztam rajta, mint amikor először kezembe vettem. Azon gondolkoztam, hogy Julie James regénye egy szokványos romantikus történet, vagy a Gyakorlat teszi a mesterkedőt azért egy kicsit több ennél. Ha az utóbbi időkben olvasott romantikus regényekhez hasonlítom, akkor hajlok azon meglátás felé, hogy bizony ebben van egy kis plusz, ami megadja a történetnek a zamatát, és kellemes, szórakoztató kikapcsolódást nyújt. Sophie Kinsella Csörögj rám! regénye után ez volt idén a második pozitív meglepetés, mert jóval többet kaptam, mint amire számítottam. 

A két főszereplőnk Payton Kendall és J. D. Jameson egy menő chicagói ügyvédi iroda munkatársai, akik életük elmúlt nyolc évét arra tették fel, hogy a lehető legjobb nevet szerezzenek maguknak a szakmában, és olyan eredményeket mutassanak fel, hogy a vezetőség alkalmasnak ítélje őket az üzlettársi pozíció felkínálására. Ez a cél lebegett mindkettejük szeme előtt, amikor lemondtak a hétvégékről, a magánéletről és a pihenésről. Életük csak a munkáról szól, és arról, hogy felmúlják egymást, mert bár a kollégák előtt a végtelenségig udvariasak, szemtől szemben esküdt ellenségek. Az mellékes, hogy lassan már ők sem tudják, hogy miként kezdődött a rivalizálásuk, és mivel más-más a szakterületük, még azt sem mondhatják, hogy munkájuk révén sokszor keresztezték egymás útját, de akárhogy is kezdődött, most már   vetélytársként tekintenek egymásra. A piszkálódások, beszólások napi szinten mennek közöttük, sőt még munka közben is figyelhetik a másikat az egymással szemben helyezkedő irodáik üvegajtaján keresztül.

Novemberi könyvszaporulat

Novemberben alaposan belelendültem a gyűjtögetésbe. Az ünnepek közeledte, a családtagoknak vásárolt könyvek, a rengeteg akció elkerülhetetlenül meghozta a vásárlási kedvemet.  Az új szerzeményeim egy része már régi motoros a szakmában, csak eddig mi nem kerültünk közelebbi kapcsolatban, másik része még árasztja magából az új könyv illatát. 

Időnként kedvet kapok, hogy elzarándokoljak a Könyvudvarba, szétnézni milyen újdonságokkal gyarapodott a készletük, és ahogy az általában történik, ez alkalommal sem távoztam üres kézzel. A Csörögj rám! élményén felbuzdulva egy másik Sophie Kinsellara is kíváncsi lettem, úgyhogy a Segítség, kísértet! jött velem haza, kéz a kézben a Cassandra Pamer sorozat második kötetével. (Az elsőt már elolvastam, de még nem jutottam oda, hogy írjak is róla.)