Amanda Quick: Kristályok kertje

Ahogy pár hónappal ezelőtt képtelen voltam ellenállni Julia Quinn legutolsó magyarul megjelent regényének (Csudajó), úgy az új Amanda Quick regény is borzasztóan izgatta a fantáziámat. Ha azt vesszük, hogy utoljára 2010-ben vettem Quick regényt, A tökéletes méreg címűt, akkor valahol érhető a kíváncsiságom. Mindig előszeretettel vártam az írónő regényeit, de az utóbbi években megjelent Álomfény-trilógia, és a Tükör-trilógia nem nyerte el a tetszésemet, úgyhogy azok lemaradtak a kívánságlistámról. Amikor megláttam a Kristályok kertjét arra gondoltam végre egy magában álló történet, nincsen előzmény és nincsen folytatás, csak egy regény és kész. Nos, mint kiderült ez igaz is meg nem is. Annyiból egy történet, hogy a regény cselekménye a könyv végén lezárul, de a témának bizony van folytatása, ugyanis ez egy új sorozat első könyve, aminek a neve Ladies of Lantern Street (Lámpás utcai hölgyek). 

Aki még nem olvasott Amanda Quick regényt, annak elmondanám, hogy műfajukat tekintve romantikus kalandregények, általában a Viktoriánus korban játszódnak, a nemesség vagy a felső középosztály köreiben, vagy éppenséggel mindkettőben, különböző anyagi és társadalmi helyzetekben lévő talpraesett, vakmerő, eltökélt, meggondolatlan, szókimondó, lovagias, erős jellemű és szilárd elveket valló, szenvedélyes főszereplőkkel. A legtöbb esetben a véletlen sodorja őket egymás útjába, de előfordul, hogy a hősnőnk kéri a rátermett hősünk segítségét. A történetek középpontjában valamilyen bűnügy áll, amit rendszerint már közösen igyekeznek felgöngyölíteni, még akkor is, ha néha az őrületbe kergetik egymást. A romantikával és pikáns jelenetekkel megtűzdelt regények egész szórakoztatóak, néha humorosak, és természetesen így vagy úgy, de eljutunk a boldog végkifejletig. 

A Kristályok kertjében az írónő maradt a jól bevált receptnél. Nyomozópárosunk ez alkalommal az előkelő és gazdag Lucas Sebastian a Kristálykert birtok tulajdonosa, valamint Evangeline Ames hivatásos társalkodónő és regényíró. Ami közös bennük, hogy mindketten különleges pszichikus tehetséggel vannak megáldva.

Az amúgy Londonban élő és dolgozó Evangeline nemrégiben támadás áldozata volt, ami hajszál híján az életébe került. Munkaadói javaslatára vidékre utazik kipihenni a megrázkódtatást. Választása Little Dixbyre esik, ahol kibérel egy házat, és azt reméli, hogy a szomszédos Kristálykert természetfeletti energiája ihletet szolgáltat majd regénye folytatásához. Arra azonban nem számít, hogy alig pár nap pihenő után valaki ismét az életére tör. Védelmet keresve az ősi kastély parkjába menekül, ahol ezúttal a birtok tulajdonosa menti meg az életét. 

Lucas Sebastian nagybátyja halálát követően örökölte meg a birtokot, és mivel az a gyanú él benne, hogy Chester Sebastian erőszakos halált halt, Little Dixbybe utazik, hogy kiderítse mi is történt valójában a nagybácsival. Az öreg előszeretettel végzett okkult botanikai kísérleteket, aminek következtében a birtok parkjában található Éjkert, és a hozzá tartozó labirintus életveszélyesé vált a benne növekvő mérgező és húsevő növények miatt. A környéken egyöntetűen őrültnek titulálták, sőt mindenki meggyőződése, hogy ez családi vonás, úgyhogy Sebastianra is különcként tekintenek. Őt ez azonban mit sem zavarja, sőt mi több valóságos úriember, aki soha nem hagyja cserben a bajba jutott hölgyeket, és a bérgyilkost ártalmatlanná téve megmenti a birtokhoz tartozó Páfrány-lak bérlőjét.

A véletlen találkozást követően sorsuk elkerülhetetlenül összefonódik. A közös tehetség, a veszély és nem utolsó sorban a szenvedély is egymáshoz vonzza őket. Együtt próbálnak rájönni, hogy ki és miért akarja Evie halálát, mi köze lehetett Chester halálának a kertben állítólagosan elrejtett kincshez, valamint, hogy vajon a birtokon található római medencék hőforrásaiból eredő paranormális energia a felelős azért, hogy a kikísérletezett természetfeletti tulajdonságú növények napról-napra egyre agresszívabbak és erősebbek. A nyomozásban Evie barátnői Beatrice és Clarissa is segítségükre lesznek, valamint Lucas ikertestvérei. Ahogy az lenni szokott mindenkinek vannak titkai, útközben ezekre is fény derül, valamint választ kapunk arra a kérdésre is, hogy honnan ered a sorozat címe, hogy mi teszi különlegessé a fizetett társalkodónőket közvetítő ügynökséget, amelynek Evie és barátnői az alkalmazásában állnak. Ezt követően már nem lesz nehéz kitalálni, hogy a sorozat további részeiben kiknek a sorsát követhetjük nyomon. 

A Kristályok kertje egy szokásos Amanda Quick regény. Ez volt számomra a huszonötödik történet, amit az írónő tollából olvastam, úgyhogy többé-kevésbé tudtam, hogy mire számítsak. Ilyen szempontból nem volt sem csalódás, sem meglepetés, bár annak jobban örültem volna, hogyha olyan élményben van részem, amire nem számítottam. Az igazság az, hogy jobban szeretem azokat a regényeit, amelyekben semmiféle természetfeletti képesség, paranormális energia nem szerepel. A régebbi köteteket sokkal szórakoztatóbbnak tartom, több bennük a humor, a főszereplők közötti civakodás és pattogó párbeszéd, nem ennyire sablonosak, mint az utóbbi években születettek, mióta átnyergeltünk a paranormális régiókba.

Nem egy katartikus élmény, de kellemes, könnyed olvasmány volt, javára válik, hogy én nem jöttem rá az összes gonosz személy kilétére, bár annyira nem is törtem magam, csak egyszerűen haladtam az eseményekkel. A cselekmény nem annyira pörgős, inkább komótosan folydogáló, ez talán annak köszönhető, hogy elég sokfelé ágazik, nem csak a bűntényekre koncentrál. Számomra az eleje egy kicsit döcögősen indult, eltartott pár fejezetig, míg sikerült ráhangolódnom a könyv hangulatára, ezt követően azonban már teljességgel élveztem.  A szereplők most is abszolút szerethetők (igaz, korábban találkoztam emlékezetesebb karakterekkel is), karizmatikus férfi, erős jellemmel, lovagias, bár nem a kifejezetten jóképű, akihez jól passzol a talpraesett, megértő, szenvedélyes regényíró. Evie talán túlságosan könnyen engedelmeskedik Lucas akaratának, hagyja irányítani magát. Lucas egy igazi ragadozó, van már múltja a bűnözök kézre kerítésében, természetfeletti képességeit kihasználva könyörtelenül csap le prédájára. Egy kicsit sok volt nekem a paranormális, hogy mindkettejük annyira erőteljes képességgel rendelkeztek, talán a kevesebb több lett volna. Én még reménykedem abban, hogy az írónő előbb-utóbb írni fog olyan történetet  is, amelyben mellőzi a misztikumot, addig sajnos ezzel kell beérnem.

Aki szereti Amanda Quick regényeit, annak mindenképpen ajánlom, aki még nem olvasott tőle, az akár ezzel is kipróbálhatja az írónő stílusát, valószínű, hogy első könyvként más élményt nyújt majd, mint olyannak, aki otthonosan mozog a Quick könyvek labirintusában.

A sorozat következő kötete idén jelent meg, The Mystery Women címmel, és Beatrice Lockwood személye áll a történet középpontjában. Talán jövőre mi is örülhetünk a fordításnak.

Ladies of Lantern Street sorozat (zárójelben az angol kiadás megjelenési ideje):
1. Crystal Gardens (2012) - Kristályok kertje
2. The Mystery Women (2013)

Kiadó: Meacenas Könyvkiadó

A mű eredeti címe: Crystal Gardens

Fordító: Kelly Ágnes

Kiadás éve: 2013

Terjedelem: 328 oldal