Denise Domning: Winter's Heat (Grainstan Chronicles, 1)

Már nem emlékszem, hogy mikor vettem meg Denise Domning könyvét, s ha az elmúlt hetekben nem várt volna rám egy több órás vonatozás, azt hiszem, egy darabig még elfeledetten ücsörgött volna. Mi sem volt természetesebb, hogy az útra magammal vigyem a kindlem, s bár jobban szeretem a papír alapú könyveket, ilyenkor jó, mert kis helyen elfér, és a kedvemre válogathatok azon könyvek között, amelyekre még nem jutott idő. Így kezdtem el olvasni Domning regényét. A címből kiindulva fogalmam sem volt, hogy miről szól, de a prológus elolvasása után már tudtam, hogy miért vettem meg. Olvashatok bármit, de a történelmi romantika továbbra is előkelő helyet foglal el olvasmányaim rangsorában.

A Winter’s Heat  a Grainstan Chronicles (vagy Seasons Series) első része. A kötet 1994-ben elnyerte a Romantic Times "Best First Historical" díját. Az öt részből álló sorozatban megismerhetjük a FitzHenry család történetét, a háttérben húzódó családi drámát, amely meghatározza fiúk életét, és a  testvérek közötti kapcsolatokat. Az első Rannulf FitzHenry története. A könyvről igen rövid bemutatást találtam angolul:

Rowena of Benfield's hopes for a life as a powerful churchwoman are dashed when she's forced into a marriage to a rich and powerful lord. Embittered by his second wife's betrayal, Rannulf of Graistan wants nothing from his new wife except an heir. Then a tide of treachery rises around them and their only hope is to trust, to cherish and to love unconditionally.

A regény 1194-ben játszódik I. vagy más néven Oroszlánszívű Richárd uralkodásának második felében. A kolostorban nevelkedett 21 éves Rowena of Benfield dédelgetett álma, hogy egy napon a kolostor apátnője legyen, pillanatok alatt szertefoszlik, amikor apja a szent falak elhagyására kényszeríti, hogy feleségül adja Grainstan nagyhatalmú lordjához. Egy unalmas és terméketlen, majd egy katasztrófába torkollott házasságot követően, amely majdnem szétszakította a családját, Rannulf FitzHenry eldöntötte, hogy többé nem nősül meg, de a John of Benfield által felajánlott hatalmas birtoknak képtelen ellenállni. Így harmadik alkalommal saját kapzsisága kényszeríti bele a házasság csapdájába. Azonban a boldogtalanságtól és újabb árulástól való félelme arra készteti, hogy távol tartsa szívétől ifjú feleségét. A feladat nehezebb mint képzelte, mert Rowena szépsége első látásra rabul ejti, tüzes és szenvedélyes természete hol az érzékek birodalmába, hol a pokol bugyraiba repíti.

Annak ellenére, hogy házassága eltervezett volt, Rowena eltökélt szándéka, hogy jó felesége legyen Rannulfnak. Nagyszerű várúrnőnek bizonyul. Kemény és kitartó munkával visszaállítja az elhanyagolt vár régi fényét, saját magának is otthont teremtve férje birtokán. Az utolsó szolgáig mindenki elfogadja és szereti, Rannulf testvérei is odaadással szolgálják, csak férje bánik vele megvetően és megalázóan.

Kezdetben nehezen igazodik el a testvéri kötelékek és viszonyok kusza hálójában, meglepi a néha tanúsított feltétlen engedelmesség, máskor meg a hajthatatlan magatartás, vagy bántó vádaskodás, de hamar rájön, hogy ami mindezek ellenére összeköti a FitzHenry családot, az az egymás iránti mélységes szeretet és ragaszkodás,az amit a  saját családjában soha nem tapasztalt. A könyv végére számos kérdésre megkapjuk a választ, de néhány titok továbbra is homályban marad, legyen szó a FitzHenry vagy a Benfield családról. 

Tetszett a könyv. Szeretni való Rowena ereje és bátor hozzáállása, kitartása és eltökéltsége, és lehet haragudni Rannulfra gonoszkodásai miatt, még akár azt követően is, hogy belátja, mit nyerhet, és mit veszíthet esztelen viselkedésével. Ez egy romantikus történet, és mint ilyen elképzelhetetlen a boldogtalan befejezés, annak ellenére, hogy a könyv összes lapján ott leselkedik a gonosz, aki megkeseríti az életüket, bizalmatlanságot szül, akadályokat gördít, helyzetek teremt, amelyek próbára teszik lojalitásukat és elkötelezettségüket, és nem utolsó sorban ráébreszti, az egymás iránt érzett szerelmükre. Azt hiszem, hogy az ilyen történetekben nem az út vége, hanem maga az út a lényeg. Látni és átélni azt a folyamatot, ahogy két, egymás számára teljesen idegen ember alkalmazkodik egymáshoz, kompromisszumot köt, belátja, ha tévedett, elfogadja a másikat olyannak, amilyen, nem akarja megváltoztatni, inkább igyekszik megérteni viselkedése mozgatórugóit, és kitartani mellette, akkor is, amikor minden összeesküszik ellenük.

Ahhoz képest, hogy a könyv műfaja a történelmi romantika kevés valós történelmi adattal találkozhatunk.  Az írónő inkább a középkori élet bemutatására törekedett, a Rowena és Rannulf kapcsolatára helyezte a hangsúlyt, nem a történelmi valóságra. Sikerült úgy bonyolítania a cselekmény szálait, hogy végig fenntartsa az érdeklődésemet, és szerethetővé tenni nem csak jelen főszereplők  személyét, hanem azokét is, akik csak a következőkben kerülnek előtérbe. Ami a borítót illeti, találkoztam ennél sokkal szebbekkel is, nekem  ez annyira nem tetszik. Én valahogy a hőst is odaálmodtam volna a hősnő mellé teljes életnagyságban, vagy legalább arcban, nemcsak nyaktól lefelé derékig. Elnézve a sorozat további köteteinek borítóit, azt kell mondjam, hogy a stílus maradt.

Mint bármely regénynek, enne a könyvnek is megvan a saját története. Az írónő szavai szerint egyik álma szolgáltatta a történet ötletét, és felébredve, csak azt tudta, hogy mindenképpen meg kell írja. Mivel nem  sok ismerettel rendelkezett a középkori Angliáról, tizenkét évnyi kutatómunka előzte meg a tényleges írást. Szerette volna a lehető legpontosabban feleleveníteni azt az időszakot, amelyben a regény játszódik. Kíváncsi volt, hogy milyen lehetett az élet egy középkori várban, hogyan élhetett egy olyan báró, akit minden alkalommal mélyen érintettek azok az intézkedések, amelyeket az igazi hatalom gyakorlói hoztak.

Azt hiszem sikerült élethű képet festeni. Ha elképzelem, hogy mit jelentett a középkorban egy varúrnőnek lenni, mennyi felelősség szakadt az asszonyok vállára, amikor a férjük sokszor hónapokig úton volt királyuk, vagy hűbéruruk parancsára, esetleg háborúban, vagy lovagi tornán, nem irigylem, hanem inkább csodálom őket. Elvezetni egy akkor gazdaságot, kézben tartani a vár minden apró-cseprő gondját, sőt megvédeni, ha arra került sor eltökélt és erős jellemet kívánt. Egy olyan világban, ahol a nemesek között előre eltervezett házasságok köttettek nap mint nap, ahol hatalmas birtokok és vagyonok cseréltek gazdát, szem előtt tartva, hogy kinek milyen haszna származik belőle, ahol a gazdagság és a pénz hatalmat jelentett, ahol a lányok fiatalon mentek férjhez, és fiatalon özvegyültek meg, vagy gyerekszülésbe haltak bele, sem nemes hölgynek, sem lovagnak lenni nem volt egyszerű.

A Grainstan Chronicle kötetei:
Winter's Heat
Summer's Storm
Spring's Fury
Autumn's Flame
A Love for all Seasons

Mint történelmi rajongó szeretek történelmi magazinokat olvasni. Ezek közül egy egyik a Rubicon. Amikor nem sikerül megvenni, akkor az online kiadást szoktam böngészni. Itt akadtam rá egy írásra, amely Várúrnők és apácák. Nemesasszonyok a középkorban címmel jelent meg. Akit érdekel a korszak és a téma, érdemes végigfutni rajta.

Winter's Heat – Grainstan Chronicles 1
e-book