Hihetetlen, hogy már márciust mutat a naptár. Bármilyen meglepő én szeretem a telet, ha igazi a tél, hideggel és sok hóval, amiből sajnos nem sok jutott idén sem (szerintem a hólapátot egyszer sem kellett használni). Most viszont örülök a tavasznak, élvezettel és örömmel figyelem, hogy a ház napos oldalán lévő virágágyásban már kidugták fejüket a tavaszi virágok. Egyelőre néhány sárga meg lila krókusz, egy rózsaszín jácint, és sok apró tulipánlevél hoz színt a szürkeségbe, de ez bizony napról napra változni fog, és már alig várom, hogy az egész ágyás virágba boruljon. A látványuk is elég hogy jobb kedvre derüljek, sőt már tervezhetem, hogy mivel foglalatoskodjak a kertben, ha majd melegebbre fordul az idő. És persze az olvasás is nagyobb élvezet, hogyha az ablakon besüt a nap.
Bár a posztolásban ez nem mutatkozott meg, az elmúlt hónapokban igencsak sokat olvastam. Mivel januárban egyetlen könyvet sem vásároltam a tavalyi, vagy még régebbi szerzeményeim között válogathattam, és sikerült a könyvtári kölcsönzésekkel is haladni. Februárban viszont már engedtem a csábításnak, és néhány kívánatos akciónak. Azt nem mondom, hogy elszalad velem a ló (majd lesz erre is alkalom az elkövetkezendő hónapokban), de azért négy kötettel gyarapítottam az amúgy sem kis állományunkat.
Igaz, hogy Az utolsó angol úriember első két kötetét még nem olvastam el, de most, hogy a záró kötetet is beszereztem nyugodtan nekifoghatok. A halál szépséges szolgálólányai trilógia első része, a Gyilkos kegyelem tetszett annyira, hogy kíváncsi legyek egy másik ifjú hölgy történetére is, amivel a Sötét diadalban fogok megismerkedni. Történelmi romantikára áhítozó énem sem marad kielégítetlen, sőt A házitanító lányát már el is olvastam. Nemsokára írok róla egy korábban olvasott Julie Klassen regénnyel egyetemben. A Létezik térkép a szerelemhez? az első Jennifer E. Smith regényem lesz. Olvastam néhány bejegyzést a regényeiről, és arra gondoltam, hogy legalább eggyel közelebbről is megismerkedem.
Igaz, hogy Az utolsó angol úriember első két kötetét még nem olvastam el, de most, hogy a záró kötetet is beszereztem nyugodtan nekifoghatok. A halál szépséges szolgálólányai trilógia első része, a Gyilkos kegyelem tetszett annyira, hogy kíváncsi legyek egy másik ifjú hölgy történetére is, amivel a Sötét diadalban fogok megismerkedni. Történelmi romantikára áhítozó énem sem marad kielégítetlen, sőt A házitanító lányát már el is olvastam. Nemsokára írok róla egy korábban olvasott Julie Klassen regénnyel egyetemben. A Létezik térkép a szerelemhez? az első Jennifer E. Smith regényem lesz. Olvastam néhány bejegyzést a regényeiről, és arra gondoltam, hogy legalább eggyel közelebbről is megismerkedem.
Ezek voltak a februári szerzeményeim, és ahogy fent említettem egyet már el is olvastam közülük. Hogy a március ehhez képest mennyire lesz bőkezű vagy szűkmarkú ki tudja, egy biztos, hogy a várható újdonságok között akad néhány, ami felcsigázta az érdeklődésemet. De addig is van még mit olvasnom, nem is kevés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése