Éppenséggel a Gellért-hegy szomszédságában is felüthették volna a sátrukat, hogyha az én fejemből pattan ki az isteni szikra, de sajnos Riordan úr ebben megelőzött, így a főhőst sem Mészáros Zsombornak, hanem Percy Jacksonnak hívják, és gondolhatjátok, hogy a lakhelye nem a Margit körút szomszédságában, hanem a Metropolitan Múzeum környékén van.
Percy Jackson tizenkét éves és saját bevallása szerint problémás gyerek. Mióta az eszét tudja, mindig furcsa dolgok történtek vele, minden jó szándéka ellenére hajalmos bajba keveredni, és nem azért mert diszlexiás és hiperaktív. Egyszerűen vonzza a bajt, aminek egyenes következménye az évenkénti iskolaváltás. Amikor a Metropolitan Múzeumba tett osztálykirándulást sem sikerül balhémentesen átvészelni (miért pont a legjobb haverjával kötekedik a többi kölyök, és hogy jön ahhoz a matek tanárnő, hogy szörnnyé változva rátámadjon, ami merő képtelenség, ugye?!), a kilátásba helyezett újabb iskolaváltás immár eltörpül a bonyodalmak mellett, amelyek a vakációval egy időben köszöntenek az életébe.
Már ha bonyodalomnak lehet nevezni, hogy az életre kelt Minótaurosz veszi üldözőbe, hogy a legjobb haverjáról kiderül, hogy nem is az, akinek látszik, hogy az egyedüli biztos hely a számára egy igen különös nyári tábor, hogy az olimposzi istenek nagyon is valóságosak, sőt hamarosan háborúzni fognak, hogyha ő, Perseus Jackson, nem szerzi vissza a világ legerősebb fegyverét, amit nem átallott valaki ellopni annak nagyhatalmú gazdájától. A küldetés immár adott, már csak teljesíteni kell, még akkor is, hogyha az úti cél az Alvilág, ahonnan, tudjuk jól, kevés hős tért vissza.
Így áll a feje tetejére Percy addigi megszokott világa, találja magát istenek, szatírok, kentaurok, erdei nimfák, fúriák és különféle pokolfajzatok társaságában, tudja meg születésének a titkát, és indul útnak két barátja kíséretében, hogy véghezvigye a lehetetlent. Útjuk tele van akadályokkal, számos ’jóakaró’ igyekszik segédkezet nyújtani, hogy a küldetés kudarcba fulladjon, de nincs az az isten és mitikus teremtmény, aki megállíthatná a kis csapatot.
Percy eltökélt és bátor, szemtelen és vakmerő, és mire a könyv végére érünk, nemcsak az Alvilágot járja meg, hanem az Olimposzra is fellátogat, magára haragít egy istent, és természetesen megmenti a világot, amiből azért Grover és Annabeth is kiveszi a részét. Igaz, hogy kiderül, ki is volt a villámtolvaj és milyen hátsó szándékok vezérelték a tették, de Percyék kalandjai itt nem érnek véget, mert a történet további négy köteten keresztül folytatódik.
Gyermekkoromban rajongtam a görög mitológiáért, lenyűgöztek az istenek és a hősök életéről olvasott történetek, így eléggé élveztem a regényt, annak ellenére, hogy számomra korán nyilvánvalóvá vált, hogy merre tart a történet, és mi a titok nyitja, bár tudott egy-két meglepetéssel szolgálni. Kamaszként még inkább elvarázsolt volna, mert kevésbé lettem volna fogékony a hibákra.
Percy egyes szám első személyben meséli el kalandjait, nekem tetszett a stílusa és a humora, de ha nem tudom, hogy hány éves, az elhangzottak alapján simán gimisnek képzeltem volna. Időnként túl sokat nyújtott egy tizenkét éveshez képest, úgy szavakban, mint tettekben. Ezekkel nem is lett volna semmi gond (hiszen a lényeg legyőzni a gonoszt, vagy legalábbis néhány csatlósát), ha szemtanúi vagyunk a fejlődésének, de őt egyből bedobják a mély vízbe, és mivel a világ sorsa a tét, ő ennek megfelelően teljesít. De Percy nagy tettekre hivatott, az Orákulum is ezt jósolta, szóval ki vagyok én, hogy megkérdőjelezzem harci készségeit. Ennek ellenére szerettem a karakterét, ritkán volt nagyképű és öntelt, nem szállt el vele túlságosan a hírnév, a szemtelensége is jól állt neki, és hát a makacsságot eleve a génjeibe hordozza.
Akit imádtam, az a csetlő, botló, az érzelmektől túlfűtött Grover pajtásunk. Nagyon szeretni való a ragaszkodásával, a kitartásával és az eltökéltségével, mert annak ellenére, hogy retteg a küldetéstől, a barátaiért kész belevágni, még akkor is, hogyha nagy az esély arra, hogy otthagyja a fogát.
A trió harmadik tagja a mindentudó Annabeth, Percyhez hasonló sorstárs, csak merőbe más gyökerekkel. Vele sem volt semmi gond, időnként túlbuzgó (valakinek ezt a szerepet is be kell tölteni), de az elviselhetőség határán, sokkal többet tud az istenek világáról, mint Percy, sőt néhány titoknak is a birtokában van, amelyeket nem akar, vagy egyelőre nem tud megosztani vele. Nagy valószínűséggel nem én leszek az első, akit Hermionéra emlékeztet ahogy Percy egy kissé Harryre), de manapság ritkán olvashatunk olyan ifjúsági fantasy regényt, amely ne hajazna valamilyen formában a Harry Potterhez, még akkor is, hogyha a szerzők igyekeznek egy másik világba helyezni a hőseiket.
De a hasonlóságoktól/párhuzamoktól el kell vonatkoztatni, és A villámtolvajt önmagáért olvasni, mert a halhatatlan istenek és a héroszok világa is képes izgalmakkal szolgálni, sőt, aki még nem jártas a görög mitológiában, egy-két ismerettel is gazdagodhat. Arról nem szabad elfeledkezni, hogy elsősorban fiatal olvasóknak íródott, de akit ennek ellenére beszippant a kaland, az akár egyhuzamban végigülheti, hiszen mind az öt kötet már megjelent magyarul. Mivel az én példányom könyvtári kölcsönzés nálam az 'egy ültemben' olvasás nem fog menni, de igyekszem rendre megszerezni őket.
Az első két kötetből film is született (2010-ben, illetve 2013-ban), én nem láttam őket, de biztosan ebben az esetben is felmerül a kérdés, hogy a film vagy a könyv a jobb, ha valaki megnézné, vagy már látta őket és tudja rá a választ, értesíthet róla.
A Percy Jackson és az olimposziak sorozat kötetei:
A villámtolvaj
A szörnyek tengere
A Titán átka
Csata a labirintusban
Az utolsó olimposzi
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
A sorozat eredeti címe: Percy Jackson and The Olympians
A mű eredeti címe: The Lightning Thief
Szerző: Rick Riordan
Fordító: Bozai Ágota
Hazai kiadás éve: 2010
Terjedelem: 376 oldal
És néhány kiegészítő információ a szerző további munkásságáról:
Ugyancsak Percy Jackson világában játszódik Az Olimposz hősei (The Heroes of Olympus) című sorozat, amely szintén öt kötetes, bár a sorozat részeként megjelent egy novellás kötet is. Magyarul a sorozat első része olvasható, Az elveszett hős címmel, és ha jól értelmeztem Percyék kalandjai tovább folytatódnak, úgyhogy talán érdemes akkor belekezdeni, ha a Percy Jackson és az olimposziakat már elolvastuk.
Aki nem elégszik meg az olimposziakkal, az az egyiptomi istenek világát is bejárhatja a szerző Kane Chronicles című trilógiájában, amelyben egy testvérpár kalandjait követhetjük nyomon (ez még nem jelent meg magyarul).
Az év vége felé startol Rick Riordan legújabb sorozata, amelynek főhőse egy bizonyos Magnus Chase valamint a viking mitológia, az első kötet címe pedig The Sword of Summer lesz.
Ha valaki kifejezetten felnőtteknek szóló könyveket szeret olvasni, Riordan ezzel is szolgálhat. Nyomozós, bűnügyi sorozata a XX. századi Kaliforniában játszódik, hőse Tres Navarre magándetektív, és hét kötetbe bizonyítja rátermettségét, de csak az angol nyelv ismerőinek (egyelőre).
Aki szeretne többet megtudni a sorozatokról, olvasni kiegészítő anyagokat, az látogasson el a szerző weboldalára.
Így áll a feje tetejére Percy addigi megszokott világa, találja magát istenek, szatírok, kentaurok, erdei nimfák, fúriák és különféle pokolfajzatok társaságában, tudja meg születésének a titkát, és indul útnak két barátja kíséretében, hogy véghezvigye a lehetetlent. Útjuk tele van akadályokkal, számos ’jóakaró’ igyekszik segédkezet nyújtani, hogy a küldetés kudarcba fulladjon, de nincs az az isten és mitikus teremtmény, aki megállíthatná a kis csapatot.
Percy eltökélt és bátor, szemtelen és vakmerő, és mire a könyv végére érünk, nemcsak az Alvilágot járja meg, hanem az Olimposzra is fellátogat, magára haragít egy istent, és természetesen megmenti a világot, amiből azért Grover és Annabeth is kiveszi a részét. Igaz, hogy kiderül, ki is volt a villámtolvaj és milyen hátsó szándékok vezérelték a tették, de Percyék kalandjai itt nem érnek véget, mert a történet további négy köteten keresztül folytatódik.
Gyermekkoromban rajongtam a görög mitológiáért, lenyűgöztek az istenek és a hősök életéről olvasott történetek, így eléggé élveztem a regényt, annak ellenére, hogy számomra korán nyilvánvalóvá vált, hogy merre tart a történet, és mi a titok nyitja, bár tudott egy-két meglepetéssel szolgálni. Kamaszként még inkább elvarázsolt volna, mert kevésbé lettem volna fogékony a hibákra.
Percy egyes szám első személyben meséli el kalandjait, nekem tetszett a stílusa és a humora, de ha nem tudom, hogy hány éves, az elhangzottak alapján simán gimisnek képzeltem volna. Időnként túl sokat nyújtott egy tizenkét éveshez képest, úgy szavakban, mint tettekben. Ezekkel nem is lett volna semmi gond (hiszen a lényeg legyőzni a gonoszt, vagy legalábbis néhány csatlósát), ha szemtanúi vagyunk a fejlődésének, de őt egyből bedobják a mély vízbe, és mivel a világ sorsa a tét, ő ennek megfelelően teljesít. De Percy nagy tettekre hivatott, az Orákulum is ezt jósolta, szóval ki vagyok én, hogy megkérdőjelezzem harci készségeit. Ennek ellenére szerettem a karakterét, ritkán volt nagyképű és öntelt, nem szállt el vele túlságosan a hírnév, a szemtelensége is jól állt neki, és hát a makacsságot eleve a génjeibe hordozza.
Akit imádtam, az a csetlő, botló, az érzelmektől túlfűtött Grover pajtásunk. Nagyon szeretni való a ragaszkodásával, a kitartásával és az eltökéltségével, mert annak ellenére, hogy retteg a küldetéstől, a barátaiért kész belevágni, még akkor is, hogyha nagy az esély arra, hogy otthagyja a fogát.
A trió harmadik tagja a mindentudó Annabeth, Percyhez hasonló sorstárs, csak merőbe más gyökerekkel. Vele sem volt semmi gond, időnként túlbuzgó (valakinek ezt a szerepet is be kell tölteni), de az elviselhetőség határán, sokkal többet tud az istenek világáról, mint Percy, sőt néhány titoknak is a birtokában van, amelyeket nem akar, vagy egyelőre nem tud megosztani vele. Nagy valószínűséggel nem én leszek az első, akit Hermionéra emlékeztet ahogy Percy egy kissé Harryre), de manapság ritkán olvashatunk olyan ifjúsági fantasy regényt, amely ne hajazna valamilyen formában a Harry Potterhez, még akkor is, hogyha a szerzők igyekeznek egy másik világba helyezni a hőseiket.
De a hasonlóságoktól/párhuzamoktól el kell vonatkoztatni, és A villámtolvajt önmagáért olvasni, mert a halhatatlan istenek és a héroszok világa is képes izgalmakkal szolgálni, sőt, aki még nem jártas a görög mitológiában, egy-két ismerettel is gazdagodhat. Arról nem szabad elfeledkezni, hogy elsősorban fiatal olvasóknak íródott, de akit ennek ellenére beszippant a kaland, az akár egyhuzamban végigülheti, hiszen mind az öt kötet már megjelent magyarul. Mivel az én példányom könyvtári kölcsönzés nálam az 'egy ültemben' olvasás nem fog menni, de igyekszem rendre megszerezni őket.
Az első két kötetből film is született (2010-ben, illetve 2013-ban), én nem láttam őket, de biztosan ebben az esetben is felmerül a kérdés, hogy a film vagy a könyv a jobb, ha valaki megnézné, vagy már látta őket és tudja rá a választ, értesíthet róla.
A Percy Jackson és az olimposziak sorozat kötetei:
A villámtolvaj
A szörnyek tengere
A Titán átka
Csata a labirintusban
Az utolsó olimposzi
A sorozat eredeti címe: Percy Jackson and The Olympians
A mű eredeti címe: The Lightning Thief
Szerző: Rick Riordan
Fordító: Bozai Ágota
Hazai kiadás éve: 2010
Terjedelem: 376 oldal
És néhány kiegészítő információ a szerző további munkásságáról:
Ugyancsak Percy Jackson világában játszódik Az Olimposz hősei (The Heroes of Olympus) című sorozat, amely szintén öt kötetes, bár a sorozat részeként megjelent egy novellás kötet is. Magyarul a sorozat első része olvasható, Az elveszett hős címmel, és ha jól értelmeztem Percyék kalandjai tovább folytatódnak, úgyhogy talán érdemes akkor belekezdeni, ha a Percy Jackson és az olimposziakat már elolvastuk.
Aki nem elégszik meg az olimposziakkal, az az egyiptomi istenek világát is bejárhatja a szerző Kane Chronicles című trilógiájában, amelyben egy testvérpár kalandjait követhetjük nyomon (ez még nem jelent meg magyarul).
Az év vége felé startol Rick Riordan legújabb sorozata, amelynek főhőse egy bizonyos Magnus Chase valamint a viking mitológia, az első kötet címe pedig The Sword of Summer lesz.
Ha valaki kifejezetten felnőtteknek szóló könyveket szeret olvasni, Riordan ezzel is szolgálhat. Nyomozós, bűnügyi sorozata a XX. századi Kaliforniában játszódik, hőse Tres Navarre magándetektív, és hét kötetbe bizonyítja rátermettségét, de csak az angol nyelv ismerőinek (egyelőre).
Aki szeretne többet megtudni a sorozatokról, olvasni kiegészítő anyagokat, az látogasson el a szerző weboldalára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése