Nemrég jelent meg a Sörgyári capriccio, a Szigorúan ellenőrzött vonatok és az Őfelsége pincére voltam, eme három legendás Hrabal regény új és gyönyörű kivitelben, ami igazán méltó tisztelgés az Európa Kiadó részéről a szerző születésének századik évfordulója alkalmából.
Elsőként a Szigorúan ellenőrzött vonatok, az 1965-ben született kisregény mellett döntöttem, ami rövidsége ellenére (még száz oldal sincs) tele van mély és rejtett mondanivalóval, és bár alaptónusa tragikus nem nélkülözi a Hrabaltól megszokott humort és iróniát. A regényből Jiri Menzel forgatott filmet, amelyért 1967-ben Oscar-díjat kapott.
A helyszín egy cseh kisváros vasútállomása a második világháború vége felé. Főhősünk a fiatal forgalmistatanonc, Milos, aki egy meghiúsult öngyilkossági kísérletből felgyógyulva újra szolgálatra jelentkezik. Általa ismerjük meg a környezetében zajló eseményeket, és az őt körülvevő miliőt, az átlag és kisembereket úgy, hogy közben a cselekmény egy percig sem lép ki az állomás díszletei közül. A szinte idillikus kisvárosban csak az állomás környéke emlékeztet a háborúra; egy szétlőtt szerelvény, elpusztult és megfagyott állattetemek, és persze a vasútállomáson áthaladó számos birodalmi szerelvény, amelyek embereket és harci felszerelést szállítanak, a szigorúan ellenőrzött vonatok.
Az állomásfőnök legfőbb szórakozása, hogy galambokat tenyészt; amikor dühös a lichthófba (légakna), vagy néha a feleségéhez ordítva ereszti ki a gőzt; nemesi címre és államvasúti felügyelő posztra áhítozik.
A főnökné asszonynak nincsen ambíciói, szeret esténként az irodában horgolni, és könnyűszerrel elvágja a fazékba szánt nyulak-baromfiak nyakát és kivérezteti őket, mert úgy ízletesebb a húsuk; elviseli ugyan férje ordítozását, de időnként elege lesz belőle, olyankor fellázad, és maga teremt rendet.
A forgalmista úr, Hubicka, nagy szoknyavadász, és Milos eszményképe. Éppen fegyelmi eljárásnak néz elébe, mert egy unalmas éjszakán feltűrte a távírász kisasszony szoknyáját és az iroda összes bélyegzőjét rányomta annak pucér fenekére.
Ezek közé az emberek közé kerül vissza Milos, akinek legfőbb gondja, hogy nem volt képes férfiként viselkedni a kedvesével, a kalauznő Másával, és ami az öngyilkossági kísérlethez vezetett. Ám, ha már nem járt sikerrel, minden erejével azon van, hogy mielőbb férfi váljon belőle, és ezt Másának is bebizonyítsa, úgyhogy az ehhez vezető úton kész akár a főnökné asszony segítségét is igénybe venni. Azonban a német szerelvények egyre-másra érkeznek, emlékeztetve őket, hogy mi zajlik kicsiny világuk falain kívül, és ők azokkal az eszközökkel szállnak szembe a hatalmasokkal, amelyek a rendelkezésükre állnak: ha csak rövid ideig is, de egy bejárati jelző még a katonai szerelvényt is feltartóztatja. Készek ezt megtenni akkor is, ha tudják, hogy az életükkel játszanak, mert ez az ő ellenállásuk. Amikor egy újabb szigorúan ellenőrzött szerelvényről kapnak hírt, ami lőszert szállít a frontra, és amit Hubicka úr szíve szerint a levegőbe röpítene, ismét alkalmuk adódik, hogy kivegyék részüket a zsarnok elleni harcból, és a múlt béklyóit lerázó Milos önként jelentkezik a feladat végrehajtására.
Szerző: Bohumil Hrabal
A mű eredeti címe: Ostre sledované vlaky
Fordító: Zádor András
Megjelenés éve: 2014
Terjedelem: 92 oldal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése