Jane Austenből sosem elég?!

Jane Austen

Azt hiszem, nem járok messze az igazságtól, hogyha azt mondom, hogy a könyvmolyok tábora valószínűleg fele-fele arányban megoszlik a Jane Austen rajongók, és a Jane Austen könyveket nem olvasók között. Ha ennél tovább szeretném boncolgatni a dolgokat, akkor mindenképpen a Jane Austen rajongókat kellene górcső alá venni. Eme hatalmas rajongótábor egyedeit bizony további alcsoportokba sorolhatnánk, olyanokra, akik kifejezetten csak Jane Austen által írt könyveket olvassák, olyanokra, akik ezek mellett talán egyes folytatásokban is örömüket lelik, és bizonyára vannak olyanok is, akiknek nem számít sem a műfaj, sem a szerző, amíg a történet valamilyen formában a ’Jane Austen univerzumban’ játszódik. Az sem kizárt, hogy olyanokat is találhatnánk, akik alapjában véve hűségesek az írónőhöz, de azért szeretnek innen is, meg onnan is csipegetni egy kicsit. 

Aki rendszeresen követi a blogomat, az tudhatja, hogy én teljes mellszélességgel a Jane Austen rajongók táborát gazdagítom. Ha altáborba kellene sorolnom magam, akkor minden bizonnyal a legutolsó csoporthoz csatlakoznék, hű vagyok hozzá, de azért szeretek új ismeretségeket is kötni, mértékkel, és ha úgy gondolom, hogy kellemes élményben részesítenének. Így kezdtem el olvasni Stephanie Barron Jane Austen-nyomoz sorozatát, és eddig egész kellemes meglepetésnek bizonyult. Ám ha arra a sok regényre gondolok, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak az írónőhöz vagy a regényeihez, esetleg a karaktereihez, ez bizony elenyésző mennyiség, úgy is mondhatnám csepp a tengerben.

Az írónő regényeit sokan, sokféle módon feldolgozták már, de a The Austen Project kitalálói új megközelítésben kívántak tisztelegni az írónő munkássága előtt. Céljuk, hogy Jane Austen regényeit közelebb hozzák a XXI. század olvasóihoz, hogy az írónő hat befejezett regényét – Értelem és érzelem, Büszkeség és balítélet, A klastrom titka, Emma, Meggyőző érvek, A mansfieldi kastély – hat kortárs szerző újragondolja, és modern köntösbe öltöztetve vesse papírra, úgy hogy megtartja az eredeti regény cselekményét és szereplőit.

Eddig négy szerző kapta meg a felkérést, és az első adaptáció 2013 őszén jelent meg, a második a múlt hónapban került a boltokban, míg az év vége felé a rajongók a harmadikat is kézbe vehetik. A lista így alakult: 

Joanna Trollope: Sense and Sensibility (Értelem és érzelem), 2013

Val McDermid: Northanger Abbey (A klastrom titka), 2014

Curtis Sittenfeld: Pride and Prejudice (Büszkeség és balítélet), 2014

Alexander McCall Smith: Emma

De lássuk közelebbről, hogy kik is ezek a szerzők, akik abban a megtiszteltetésben részesültek, hogy újragondolhatnak egy-egy Austen regényt, és mennyire ismertek itthon.

Joanna Trollope neve számunkra sem ismeretlen, mert a Kossuth Kiadó jóvoltából néhány regénye magyarul is olvasható. Az írónő főként a modern családregény műfajában alkot, történeteiben a családtagok közötti kapcsolatokat, az őket foglalkoztató problémákat boncolgatja, terítékre kerülnek a mindennapi élet jó és rossz történései, a hétköznapi események, döntések, amelyek kihatnak, és befolyásolják a családtagok életét. Ezek mellett számos történelmi regényt is írt, többnyire Caroline Harvey név alatt. Magyarul megjelent regényei: Mostohák (Other People’s Children), A másik család (The Other Family), Sógornők (Daughters-in-Law), A pap felesége (The Rector’s Wife)

Értelem és érzelem, első kiadás címoldal
forrás

A skót származású Val McDermid, aki a gótikus hangulatú A klastrom titkát gondolta újra, a krimi irodalom képviselői közé tartozik. Az írónő a több mint 20 éves írói karrierje alatt a thriller műfajában írt regényeivel számos díjat nyert, többek között a Gold Dagger for Fiction díjat 1995-ben (az év legjobb krimije), 2010-ben pedig teljes munkásságért a Cartier Diamond Dagger díjat. Mielőtt főállású író lett volna Val McDermid újságíróként dolgozott, sőt drámaíróként is kipróbálta magát. Első regénye 1987-ben jelent meg, amely egyben bemutatkozó kötete is volt a leszbikus újságíró, Lindsay Gordon eseteit feldolgozó sorozatnak. Két másik sorozatának a főszereplői Kate Brannigan női magánnyomozó, aki a chicagói V. I. Warshawski (Sara Paretsky hősnője) manchesteri megfelelője, valamint a klinikai pszichológus Tony Hill/ Carol Jordan felügyelő páros. Az írónőnek egyetlen regénye olvasható magyarul, A szirének éneke (The Mermaids Singing), ami 2010-ben jelent meg az Ulpius-ház kiadásában. Ez volt a Tony Hill/Carol Jordan sorozat első kötete.

A klastrom titka, Dent kiadás, 1907
forrás

A Büszkeség és balítélet Jane Austen legismertebb, legolvasottabb és legtöbbet feldolgozott regénye. Nem kétséges, hogy hírnevéhez a könyvből készült számtalan televíziós sorozat is hozzájárult, bár nálam még mindig az 1995-ös nagy sikerű BBC sorozat viszi a pálmát (Colin Firth és Jennifer Ehle főszereplésével). Amennyire ismerős volt számomra a korábbi két szerző neve, annyira ismeretlen Curtis Sittenfeld, aki Elizabeth Bennet és Mr. Darcy történetét emeli a modern kor díszletei közé. Nem kétséges, hogy hatalmas várakozás előzi majd meg az alkotást, és alapos kritikára is számíthat az aránylag fiatal amerikai írónő. Eddig négy regénye jelent meg, az utolsó az idei év elején. Találunk közöttük ifjúsági regényt, kitalált életrajzot, sőt családregényt is. Regényeiről vegyes véleményeket olvastam, de ez is csak azt bizonyítja, hogy nem vagyunk egyformák, és egy könyv más-más hatással van az olvasókra.

Büszkeség és balítélet, George Allen kiadás, 1894
forrás

A negyedik szerző, a skót Alexander McCall Smith mögött több mint 30 éves írói karrier és számos sikeres sorozat áll. A legismertebb talán a The No.1. Ladie’s Detective Agency, amelyben Botswana első és egyetlen női detektív irodájának ügyeit követhetjük nyomon. A szerző további sorozatainak főszereplői között található egy edinburghi amatőr detektív, Isabel Dalhousie, aztán ott vannak a 44 Scotland Street excentrikus karakterei, a saját kis problémáikkal, valamint legújabban London Pimlico negyedében található négyemeletes Corduroy Mansions lakói.  A négy magyarul olvasható Alexander McCall Smith regény az Első Női Detektív Iroda sorozat első négy kötete, amelyek a 2000-es évek elején jelentek meg az Egmont Hungary kiadónál. 

Emma, Dent kiadás 1898, első kötet borító és a címoldal
forrás

A fent leírtak ismeretében elmondhatjuk, hogy a The Austen Project eddigi résztvevői egy családregényekre szakosodott írónő, egy a thriller műfajában otthonosan mozgó írónő, egy a pályája elején járó fiatal írónő, és egy könnyed, humoros, szórakoztató krimiket és családi történeteket kiagyaló író. Aki ismeri a stílusukat, olvasta a könyveiket, az elgondolkozhat azon, hogy vajon miként fognak helytállni a rájuk osztott szerepben, aki pedig vakon tapogatózik akár csak jómagam, annak bizony várnia kell az egyes regények megjelenésére, ha egyáltalán kíváncsi a XXI. századba átültetett  történetekre. 

A mansfieldi kastély, Dent kiadás 1908, címoldal
forrás

Hogy a fennmaradó két helyre ki lesz a befutó, az nem tudható, bár gondolom, a kiadónak van már elképzelése, csak éppen még nem hozta nyilvánosságra. De bárkire is essen a választás, a szerző nem lesz könnyű helyzetben. Sokan A mansfieldi kastélyt az írónő leggyengébb regényének tartják, a visszahúzódó hősnő és a kevésbé férfias jellemű hős miatt, de a Meggyőző érvek is vegyes véleményt vált ki a mai olvasókból, úgyhogy érdekes lesz kézbe venni a modern feldolgozásukat.  

A Meggyőző érvek (Persuasion) kéziratának egy részlete
forrás

Amúgy idén van  A mansfieldi kastély első megjelenésének kétszáz éves évfordulója, míg jövőre az Emma ünnepli ugyanezt.  

Így a vége felé lassan eljutok oda is, hogy a poszt annak apropóján készült, hogy a Kossuth Kiadó gondozásában megjelenik az első adaptáció. A könyv várhatóan április 25.-én már kézzelfogható lesz, éppen időben, hogy aki kíváncsi rá, az a Könyvfesztiválon beszerezhesse.  

Joanna Trollope: Értelem és érzelem

Két testvér nem is lehetne ennyire más természet. Elinor Dashwood építésznek tanul, erénye a türelem és a megbízhatóság. Lobbanékony húga, Marianne viszont édesanyjukra ütött, ugyanolyan szenvedélyes és kreatív, megtölti a házat drámával, gitárzenével, miközben a zeneművészeti főiskoláról álmodozik. Ám amikor édesapjuk, Henry Dashwood hirtelen meghal, az egész családnak el kell költöznie Norlandból, amely húsz éven át volt szeretett otthonuk. A társadalmi rang biztonsága nélkül értékeiknek komoly próbát kell kiállniuk. Vajon képes lesz Elinor higgadtan, józanul nézni, hogy egy másik lány kivetette a hálóját a férfira, akit ő szeret? Vajon meginog majd Marianne hite az egyetlen igazi szerelemben, amikor megismerkedik a vidék leghelyesebb fiújával, John Willoughbyval? És egy olyan világban, amelyben a közösségi média és az ott hangoztatott vélemények formálják az eseményeket, vajon győzhet a szerelem a konvenciók és a rosszallás fölött? Joanna Trollope szellemesen, a társadalmi témák iránti érzékenységgel új megvilágításba helyezi az Értelem és érzelem cselekményét, és újra elmesél egy csodálatos történetet a felnőtté válásról, a fiatalkori szerelemről és csalódásról, és arról, hogy bizonyos dolgok sosem változnak, különösen akkor, ha pénzről van szó....

Reméljük, hogy a kiadó kitart a kezdeményezés végéig, és a többi kötetet is elhozza majd számunkra. Addig is, aki még nem olvasta Jane Austen regényeit elkezdhet ismerkedni velük, hogy legyen összehasonlítási alapja, aki pedig már mindeniken túl van, talán azért szeretné ismét kézbe venni őket, hogy az új élmények előtt egy kissé felfrissítse a régieket.